Barna spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus)

Kép forrása
Sarlós Kata
Leírás szerzője
Sarlós Kata

A spanyol csigát Európa 100 legkártékonyabb idegen invazív faja közt tartják számon. A legjelentősebb mesztelencsiga kártevő és nem elhanyagolható szociális, egészségi és gazdasági káros hatásai vannak.

Magyarország területén jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan- vagy meztelen csiga faj fordul elő, közülük 10 faj esetenként kártevőként is ismert. A barna csupaszcsiga tulajdonképpen két faj, mégpedig az Arion rufus és Arion lusitanicus. A hazai „csigairodalom” az 1900-as évektől az A. rufus fajt jelzi hazánkban.

Élőhelye: rét, láp, cserjés, erdő, kert.

Kedvenc ételük a paprika levele, a különböző díszes és szép virágok, de szinte bármit megeszik aminek zöld színe és levele van. Még a büdöske nevű virágot is elfogyasztják néhány óra alatt.

Védekezés ellene:

Spanyolcsigákat riasztó növény a begónia, a feketeribizli, a paradicsom, de becserkészhetjük sörcsapdával is. Hatásos lehet a vízelvonó szerek – só, mész – használata. De a csiga besózása állatkínzás és környezetszennyezés. Létezik biológiai fegyver is, az Indonéziában tojástermelésre kinevelt "indiai" futókacsa, ami megeszi a spanyolcsigát. Nyugat-Európában sok ilyen kacsát tartanak, és bérbe adják a csiga elleni védekezésre. Hazánkban honos természetes ellenségei a béka, a gyík, a fogoly, a fácán, a vakond, a sün.

Élhetünk a biológiai védekezés nyújtotta lehetőségekkel is. Kíméljük a házatlan csigákat pusztító állatokat, pl.:

  • futóbogarak, elsősorban futrinkafélék,
  • bábrablók, barna- és zöldvarangy, ásóbéka, tarajos gőte és lábatlan gyík,
  • természetes ellenség lehet a fogoly, fácán és a vakondok is.

A kémiai védekezés a csigaölő szerek alkalmazását jelenti. Szántóföldi és kertészeti kultúrákban (palántaágyban és üvegházban) zöldségfélék, dísznövények védelmére, gyakran használt módszer ez a fajta védekezés.

  • A védendő területen kívül is összecsalogathatjuk a csigákat
  • termőhely kiválasztás: kerüljük a mély fekvésű, vizenyős területeket.
  • csigakerítést helyezhetünk ki a betelepedés irányára merőlegesen megakadályozandó a csigák bejutását a védendő területre.(készíthető fémlemezből is, min. 20 cm magasságú legyen, tetején 45 fokos szögben visszahajló peremmel – a perem a csigák bevándorlásának irányába nézzen)
  • csigakerítés: villanypásztor elven működik, a huzalokba vezetett áram megakadályozza a csigák továbbjutását.
  • csigariasztás növényekkel, növényi részekkel is történhet, pl. begónia, fekete ribiszke, harasztok, paradicsom hajtása, levele.
Szerző által felhasznált források

http://en.wikipedia.org/wiki/Spanish_slug
http://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyol_csupaszcsiga