Fáraóhangya (Monomorium pharaonis)

Kép forrása
http://think.transindex.ro/wp-content/uploads/2010/12/02.jpg
Leírás szerzője
KÖRINFO

Trópusi rovar, hazánkba az 1970-es években hurcolták be. A nőstény (másnéven: királynő, anya) 3,5-5 mm hosszú, szárnyai vannak: ezeket a sikeres párzás után elveszíti. A hímek kisebbek 3-4 mm nagyságúak, feketék és mindig szárnyasak. A legnagyobb tömegben fordulnak elő a dolgozók, melyek szárnyatlanok, 2-2,5 mm hosszúak, igen vékony testalkatúak, vörösessárga színűek, sötétebb hátsó testvéggel rendelkeznek.

Az anya életében több száz petét rak le, a petékből a lárvák 5-6 nap alatt kelnek ki. A fáraóhangya lárvák fejlődéséhez 26 °C hőmérséklet és 80 %-os relatív páratartalom az optimális, ezen körülmények között a pete lerakásától az imágó megjelenéséig 35-42 nap telik el. Ha kedvezőtlenebb körülmények állnak fenn, akkor a fejlődés időtartama ennél több napot vesz igénybe. Az anya átlagosan 270 napig él, a hímek 2-3 hétig, a dolgozók 50 napig.

Eltérés a többi hangyafajhoz képest, hogy egy-egy fáraóhangya-bolyban igen sok, van, hogy több száz királynő élhet együtt. A királynők feladata az utódok biztosítása. A hímek a királynőt termékenyítik meg. A dolgozók pedig a királynőket és a hímeket táplálják, valamint az utódokat gondozzák. Mindenevők, bármilyen élelmiszert elfogyasztanak.

A fáraóhangya elsősorban a fűtő- és melegvízvezeték közelében, az épület falában alakít ki kolóniát, mely az optimális környezeti feltételeket biztosítja. Néha különféle berendezési tárgyakban (pl. szekrényben, ágyneműtartóban stb.) esetleg a hosszú ideig tárolt élelmiszerekben is képződhetnek bolyok. Rendkívül keskeny, szinte tűvékonyságú járatai a csempefúgákban, a konnektordobozok és villanyvezetékek közelében, illetve a csővezetékek mentén, illetve a vezetékek áttörési helyén vannak.

A fáraóhangya az épületbe kizárólag passzív úton jut be, tehát, a berendezési tárgyakban, vagy az élelmiszerekben levő bolyokkal. Az épületek egyes szintjei között azonban, a csővezetékek mellett aktívan terjed tovább. Jelenlétét parányi mérete miatt csak akkor fedezzük fel, amikor már jelentős mértékben elszaporodott.

Szerző által felhasznált források