Kukoricabogár lárvája

Kép forrása
http://www.ipm.iastate.edu/ipm/icm/2006/6-12/rw.html
Leírás szerzője
Gruiz Katalin

Az Amerikai kukoricabogár tudományos neve Diabrotica virgifera, rendszertani besorolása:

  • Törzs: Arthropoda
  • Osztály: Insecta
  • Rend: Coleoptera
  • Alrend: Chrysomelidae
  • Család: Chrysomelidae
  • Nemzetség: Diabrotica

Az Észak-Amerikából származó amerikai kukoricabogár első egyedeit Európában a belgrádi repülőtér közelében 1992 nyarán találták meg és egyúttal észlelték a lárvák károsítását is. Jelenlegi elterjedési határa Zala megye délkeleti részétől kiindulva a Becsehely, Tanakajd, Répcelak, Máriakálnok, magyar-szlovák határ, Bánréve, Arnót, Tiszaladány, Vásárosnamény vonalon húzódik. Az inváziós faj az ország valamennyi kukoricatermő területén megtalálható. A déli, délkeleti valamint a középső megyékben - a kukoricatermesztés számára legjobb minőségű talajokon, ahol a legnagyobb felületen folyik a gazdanövény termesztése -, a kialakultak a kártevő fertőzési gócai.

A kártevő hazánkban tojások alakjában telel át a talajban, amit a nőstények teljesen szabadon, mindenfajta védő burok nélkül, egyenként helyezik el a talajban. A fiatal lárvák kelése május közepétől június végéig folyamatos. A lárvakelés akkor kezdődik, amikor már a talaj kellőképp meleg, ami azt jelenti, hogy 10 cm mélyen legalább 10 Celsius fokos. A kikelt lárvák megkeresik a kukorica gyökereit, de ennek hiányában általában elpusztulnak. A lárvák eleinte kívülről rágcsálják a gyökereket,
majd belülről, a szár felé haladva, amely végül a teljes növényt megsemmisítheti.

Magyarországon június közepétől július közepéig tart az az időszak, amikor a lárvák bábozódás céljából elhagyják a gyökereket és visszahúzódnak a talajba. Ez az időszak egy hét, ezt követően, június utolsó napjaiban kezdődik meg a bogarak rajzása. Eleinte a hímek jönnek elő, a nőstények 5 - 7 nap késéssel követik őket. A kukoricabogár imágók intenzív érési táplálkozást folytatnak a növény szaporító szervein, előbb a címeren, később a friss bibeszálakon. Az amerikai kukoricabogár imágók érési táplálkozásuk során gyakorlatilag minden virágzó növényre veszélyt jelentenek. Megrágják a bimbókat, virágokat, sőt generatív szervek helyett a vegetatív részek, így a levélzet károsításában is tevékenyen részt vesznek. Ez a levélkárosítás csökkenti a fotoszintetizáló zöld növényi felületet és közvetetten terméscsökkentő hatású.

A lárvák ellen a védekezésre több lehetőség is adott. A jelenlegi kutatások a genetikai védelem irányába mutatnak. Ezek a transzgénikus növények, amelyekben a Bacillus thuringiensis varietas tenebrionis hatékony endotoxinjáért felelős gént beépítették. A genetikai módosítás lényege egy, a növényfajtól idegen gén bevitele és működtetése. A Bacillus thüringiensis, egy spóraképző talajbaktérium, amelynek spóráit és endotoxinját az 1950-es évek óta használják a növényvédelmi technológiákban. A kukoricába bevitt gén egy rovarölő hatású kristályos fehérjét termel, amely önmagában nem mérgező. Toxikus hatása akkor alakul ki, amikor a szerkezete a növény részeit elfogyasztó lárva vagy imágó emésztőszervében megváltozik. A növény sejtjeiben termelődő toxin, az elfogyasztott táplálékkal bejutva a lárva emésztőrendszerébe, a középbélben lévő receptorokhoz kötődik, majd a hámsejtek membránjának károsításával a lárva pusztulását okozza. A transzgénikus növények nagyon hatékonyak lennének a kártevők ellen, de használatuk mind az Európai Unióban, mind pedig egy 2005 januárjában keltezett kormányrendelet szerint hazánkban is tilos. A kártételek kialakulása ellen, környezethatékonyan a következetes vetésváltással, a monokultúra elkerülésével lehet védekezni. A bogarak ugyanis ott helyezik el tojásaikat, ahol az érési táplálkozásukat folytatták. Ez leggyakrabban kukorica föld, de szója és napraforgó is lehet illetve a virágzó gyomokkal súlyosan fertőzött területek is veszélyeztetettek. Ha a kukoricát nem ilyen kultúrák után vetjük és a gyomirtásra is kellőképp odafigyelünk, a kártétel lényegében teljesen elkerülhető.

Szerző által felhasznált források

http://en.wikipedia.org/wiki/Western_corn_rootworm

http://www.plantprotection.hu/modulok/magyar/maize/western_maize.htm

http://www.nemzetigeografia.hu/node/672/gmo-k-t%C3%A9nyek-t%C3%BCkr%C3%A9ben-%E2%80%93-5-r%C3%A9sz.html