Noni (Morinda citrifolia L.)

Morinda citrifolia L.

A noni buzérvirágúak (Rubiales) rendjébe, a galajfélék (Rubiaceae) családjába tartozó Dél-, Délkelet-Ázsiából származó növény. Trópusi területeken világszerte termesztik, és gyakran elvadul. A morinda nedves-forró síkvidéki klímában, legjobban tengerpartok közelében tenyésző kis termetű, alacsonyan elágazó, örökzöld, legfeljebb 6 m magas fa vagy cserje. Ágai négyszögletűek. Levelei átellenes állásúak, lágy szövetűek. A levéllemez visszás-tojásdad, ép szélű, színén sötétzöld és fényes, fonákján világosabb és az oldalérzugokban gyengén szőrös, legfeljebb 30 x 15 cm nagyságú. A levélnyél kb. 1,2 cm hosszú. A virágok hajtásvégi fejecskékben tömörülnek. A virágtengely felső, kiszélesedett részei egymással összenőnek, és egymás után gyorsan húsos terméságazattá duzzadnak, mikor az éretlen termések a csúcsi részükön még bimbókat és virágokat hordoznak. A virágok csészéje rövid gyűrűvé redukálódott, a fehér, kb. 1,5 cm-es párta keskeny-csöves, és 4-6 hátratört, mintegy 6 mm hosszú cimpában végződik.

Termése elliptikus vagy tojás alakú, többnyire részarányosan fejlődik, 15 cm-nél nem nagyobb. Vékony, megérve halványzöld vagy üveges fehér héja szabálytalan mezőkre tagolt; mindegyik mező egy korábbi virágra utal (terméságazat), és nagy, barnás köldök gyanánt a csésze megnagyobbodott gyűrűjét hordozza. A terméságazat belsejében is felismerhető a sok összenőtt egyes termés, amelynek mindegyike egy fényes barna, kemény, lapított tojás alakú, mintegy 8 x 4 mm-es magot képez. A magokat vékony, üveges hártya veszi körül. Vizenyősen lágy, üvegszerűen fehér, érett állapotban kellemetlen sajtszagú pulpába vannak ágyazódva.

Tartalmaz élelmi rostot, szénhidrátokat,  A  és C vitamint, Niacint (B3 Vitamin), vasat, káliumot, kis mennyiségben kálciumot és nátriumot. Tartalmaz oligo- és polysacharidokat, flavonoidokat,  zsírsavakat, iridoidokat, scopletint, cathechint, béta-sitosterolt és alkaloidokat.

A kutatások során eddig több mint 100 bioaktív hatóanyagot azonosítottak, köztük számos vitamint, aminosavat, enzimet, alkaloidot, flavonoidot, nyomelemet, ásványt és többszörösen telítetlen zsírsavakat. Ezek együttes aktivitásának köszönhető immunerősítő és sejtregeneráló hatása.

Fő hatóanyagainak az antrakinont, a proxeronint, a poliszacharidokat, az aminocukrokat és a vitaminokat tartják, ám a tonizáló és salaktalanítást segítő másodlagos hatóanyagok - scopoletin, alizarin, damnacantal - is erősen hozzájárulnak a növény teljes hatásának kifejtéséhez. Az elvégzett vizsgálatok szerint a noni támogatja a normális sejtműködést és regenerációt: ez főleg az aminosavak, vitaminok és ásványok hatása fokozza az immunrendszer működését.

A fiatal terméseket Ázsiában nyersen fogyasztják, de nem nagyon jó ízűek. A morindát főleg festő-, gyógy- és dísznövényként ültetik; kérge vörös színanyagot tartalmaz, a hevített vagy fonnyadt levelek hatásos, külsőleg alkalmazandó fájdalomcsillapítóként szolgálnak.

A trópusi országokban élő fa termését már 2000 éve is használták számos betegség gyógyítására. Afrikában elsősorban hashajtó, általános salaktalanító szerként tartják számon, Indiában főleg vitalizáló-, vágyfokozó szerként alkalmazzák, Ausztráliában az asztma, allergia, megfázások legfőbb gyógyírja, Közép-Amerikában pedig gyulladások, fejfájás, reuma és daganatos betegségek kezelésére ajánlják.