Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.)

Ambrosia artemisiifolia L.

Az ürömlevelű parlagfű a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó kétszikű, 20–140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves gyomnövény. Alsó levelei átellenesek, a felsők váltakozó állásúak.  A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld.Apró porzós és termős virágai külön fészkekben nyílnak. A termős virágok a porzósok alatti legközelebbi levél hónaljában találhatóak. Termése 2–4 mm hosszú, szürke, szív alakú. A virágok aránya a növényzet sűrűsége szerint változik. Ritka állományban inkább a termős, sűrű állományban a porzós virágok dominálnak.

Észak-Amerikában őshonos, Magyarországon a XIX. század végén jelent meg.

Laboratóriumi körülmények között kísérletesen bizonyították, hogy a parlagfű negatív allelopátiás hatású több kultúrnövény csírázására, valamint a talajban élő zöldalgák szaporodására.

A parlagfű hazánkban napjainkra a legveszélyesebb szántóföldi gyommá vált. A parlagfű pionír gyomnövény, amely könnyen megtelepszik megbolygatott talajú, zárt növényborítással nem rendelkező területeken.

A parlagfű pollenje ma Magyarországon a legfontosabb allergén. Őshazájában is a szénanátha legfontosabb okozójaként tartják számon.  A parlagfű pollen két fő allergénje az Amb a I és Amb a II. Több kis és közepes méretű fehérje allergént (Amb a III, IV, V, VI, VII és cystatin) tartalmaz. A légutakba kerülve a népesség egy részénél a nyálkahártyát ingerli, szemgyulladást okoz.Egyetlen növény naponta egymillió, élete során 1012 pollenszemet termel. Egy hektár parlagfű 66 kg virágport bocsát ki egyetlen szezonban. A pollenszemek a széllel több mint 300 kilométerre terjedhetnek.