Magas aranyvesszô (Solidago gigantea Ait)

Kép forrása
http://www.google.hu/imgres?hl=hu&sa=X&noj=1&tbm=isch&prmd=imvns&tbnid=59oztiyLhrZ_UM:&imgrefurl=http://hu.wikipedia.org/wiki/Magas_aranyvessz%25C5%2591&docid=Knb6WeXd8DrEyM&imgurl=http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f5/Solidago_gigantea01.jpg/260px-Solidago_gigantea01.jpg&w=260&h=233&ei=2MTyT-r6LIvAswaX3dn4CQ&zoom=1&iact=hc&vpx=209&vpy=168&dur=4262&hovh=186&hovw=208&tx=93&ty=117&sig=106306471920218808097&page=1&tbnh=163&tbnw=186&start=0&ndsp=24&ved=1t:429,r:0,s:0,i:71&biw=1280&bih=882
Leírás szerzője
Tolner Mária

Solidago gigantea Ait

A magas aranyvessző (giant goldenrod) a őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák  (Asteroideae) alcsaládjába tartozó, virágos, kúszó gyöktörzses évelő gyógynövény. 

Magas kórós megjelenésű, szára a virágzatrendszerig nem elágazó, a hajtások 25–250 cm magasak. A szárleveleik szórt állásúak, háromerűek, lándzsás vagy hosszúkás-lándzsás alakúak, felső harmadukban fűrészesek, alul ép szélűek. A végálló virágzatrendszer fő- és oldalvirágzatokból áll, bár az utóbbiak hiányozhatnak. A sárga színű fészekvirágzatok buga virágzatba tömörülnek. 

A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél, de leginkább a nedves–vizenyős termőhelyeken. Kivadulva az ártereken, ligeterdők, mocsarak növénye. Enyhén mészkerülő.

A növény sok, kb. 9% triterpén-szaponint (oleanan típusú bayogenin-bisdezmoid, klerodan típusú diterpén-butenolid-lakton), kb. 4% fenoloidot, azaz flavonoidokat (kvercetin, kvercitrin, rutin, izokvercetin, kempferol, asztragalin, izoramnetin, kempferol-rutinozid, kempferol-glükoramnozid), fenol-karbonsavakat (kávésav, ferulasav, sziringin, vanilin, protokatechinsav, szalicilsav, fahéjsav, klorogénsav) és polifenolokat, valamint kb. fél százalék illóolajat (kadin és további tizennégy mono- és szeszkviterpén) tartalmaz.

A modern fitoterápiában főleg a húgyúti megbetegedések kezelésére használják. 

A közönséges galajjal és a fehér vagy sárga árvacsalánnal együtt használják a bakteriális húgyúti fertőzések, (húgyhólyaggyulladás (cystitis), vesemedence-gyulladás (pyelitis)), utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában.

 A fekete ribizli leveleivel (Ribes nigri folium) együtt magas vérnyomásban (hipertónia) szenvedő betegek kezelésének kiegészítője. Gyakran szerepel a testsúlycsökkentő és salaktalanító teákban – utóbbiak a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet „átmosásában” kapnak szerepet. A szárított drog ajánlott napi adagja 6-12 g.

Észak-Amerikából behurcolt faj. XVII. században mint dísznövények kerültek az európai botanikus kertekbe. Az első kivadulások a XIX. század közepén következtek be. Majd néhány évtized elteltével rohamosan terjedő inváziós fajjá váltak Európában, így Magyarországon is.

A kialakult sarjtelepek megfelelő környezeti feltételek között, talajbolygatás és kaszálás nélkül igen agresszíven képesek gátolni először a magról kelő egyéves, majd az évelő növények fejlődését.

 

Szerző által felhasznált források

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK MAGYARORSZÁGON. ÖZÖNNÖVÉNYEK Szerk: Mihály Botond és Dr. Botta-Dukát Zoltán TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 2004

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magas_aranyvessz%C5%91