Lukács fürdő

A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán.

A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben a Lukács Fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg (nappali kórház). 1999-ben került sor az uszodai szabadtéri medencék korszerűsítésére. Ennek során az addig alig használt ún. iszaptó helyére élménymedence került, melyben megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár, pezsgőfürdő, buzgárok, pezsgőágy és még sok más, eddig kevéssé ismert szolgáltatás. A fürdő másik udvarában levő két különböző hőmérsékletű úszómedence is szűrőforgató-berendezéssel épült újjá.

A fürdőben fellelhető medencék

Úszómedence I.

• vízhőfok 26 °C
• vízfelszín 310 nm
• vízmélység 1−1,9 m

Úszómedence II.

• vízhőfok 22 °C
• vízfelszín 368 nm
• vízmélység 1,4−1,9 m

Élménymedence

• vízhőfok 32−33 °C
• vízfelszín 220 nm
• vízmélység 1,13 m

Gyógymedence

• vízhőfok 24−40 °C

Súlyfürdőmedence

• vízhőfok 36 °C

Wellness részleg

• Kneipp medence
• Merülő medence
• Szauna és jégkása
• Lounge (kényelmes pihenő)
• Himalája sófal