Finnek, magyarok, finnugorok

Kép forrása
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-8-evfolyam/okori-nepvandorlas-kori-es-korakozepkori-otvosmuvek/zoldhalompusztai-szkita-aranyszarvas
Leírás szerzője
GK

Eddigi tankönyveink szerint, melyek a finnugor származáselméletre alapulnak a magyarság őshazája Nyugat-Szibériában az Ob folyó alsó folyása melletti, főleg erdős vidék volt. Kr.e. III. ezredben az ugor csoport délebbre húzódott, akik a finnugrisztika szerint a magyarok közvetlen ősei lennének.

A genetikai vizsgálatok eredménye alapján megdölt finnugor származás elmélet szerint az ugorok Kr.e. kétezer táján a Tobol, Irtisz és Isim folyók völgyébe telepedtek, ahol déli népek hatására átálltak a földművelő és állattenyésztő életmódra. Állataik a juh, kecske, ló és a tehén voltak, melyeket legeltettek, télen istállókban tartottak. Itt ismerkedtek meg a réz és bronz használatával is. Földbe mélyített nagy házakat építettek, halottaikat halomsírokba temették.

A be nem igazolódott történet folytatásaként Kr.e. 1500 táján kezdetét vette a nomád állattartás, ami elindította a társadalmi rétegeződést. Egyes állattartók ugyanis nagyon meggazdagodtak. A lovat is e korban kezdték megülni, miközben fokozatosan délebbre húzódtak a Dél-Urál hegységtől keletre eső vidékre. A finnugrisztika szerint itt művelődött ki népi tudatunk és magyar népnevünk. Ezért e vidéket „Magyar Őshazának” nevezik.

A sem tényekkel, sem genetikai eredményekkel alá nem támasztott történelmünk szittya és szarmata hatásnak tulajdonítja a vas használatával, mellyel párhuzamosan megjelent az íj, a kard, a lándzsa, a pajzs, a bőr- és lemezpáncél, és kifejődött a katonai szervezetük is.

Kr.e. 500 táján nyugatra költöztek, a mai Baskíriába, a Volga, Káma és az Uráltól határolt térségbe. Ezt nevezik Magna Hungáriának. Julián barát itt talált rá a visszamaradt hungárusokra az 1230-as évek közepén, akikkel hungárul szót értett.

A fokozatosan nyugatra húzódó ugor nép Kr.u. 750 körül a Volga és Don folyamok közötti Levédiába költözött, ahol kazár fennhatóság alá került. Itt sajátították el a rovásírást. A Kazár Birodalom hanyatlása idején önállósultak, majd Etelközbe telepedtek, ahonnan elindultak a Kárpát-medence meghódítására, azaz a „honfoglalásra.

 

A finnugor származás- és őshazaelmélet nyelvi rokonságra épített eszmefuttatás, melyre e tudományág művelői szerint sincs tárgyi bizonyíték, azaz régészeti lelet vagy írásos forrás, ami alátámasztaná. Az embertan szintén ellentmond e történetszemléletnek. A magyarság embertani összetételében ugyanis elenyésző a finnugor elem.

Ellentmondásoktól hemzseg tehát a finnugor származáselmélet, ugyanakkor egy sor régészeti lelet és nyelvi bizonyíték magyarázata és mindezek összefűzése a magyarság valódi történetévé - még várat magára. Talán a genetikai kutatások meghozzák a várva várt választ és magyarok megtudhatják kik is ők valójában.

A magyar csodaszarvas eredetmondával szemben a kínai hagyományok úgy tudják, hogy a hunok a Hai-nemzetségből származnak, akiket Kié császár fia, Sun-ui vezetett Kína északi hegyvidékére, miután e nép föllázadt a zsarnok császár ellen Kr.e. 1766-ban. A szakvélemény szerint a hunok őshazája Közép-Ázsiában, a Góbi-sivatag fölötti vidéken lehetett. Az előzőekben említés esett Grover S. Krantz munkájáról, aki úgy véli, hogy a Kárpát-medencéből már Kr.e. 6200 tájától kivándorlások történtek. Nem lehetetlen tehát, hogy a hunok is innen vándoroltak keletre, és visszatérésük emlékét a Csodaszarvasmonda őrzi. Annyi biztos, hogy a hunok lovas műveltségű, harcos, pusztai nép volt. Bárhol is volt őshazájuk, idő múlásával Kína szomszédságába kerültek, s mintegy 1500 évig váltakozó sikerrel kemény harcokat vívtak a kínaiakkal.

Ásatások és a leletek genetikai vizsgálata alapján mindenre fény derülhet. Az első lépéseket már megetették a tudósok. A genetikai információkat nyelvi és hagyományos úton szerzett régészeti információval vetik össze és úgy keresik az igazságot. A csatolt cikkben Béres Judit, humánpopuláció-genetikus beszél a finnugor szárazáselmélet genetikai alapont történt megdöntéséről és az alkalmazható DNS vizsgálati módszerekről.

 

 

 

 

Szerző által felhasznált források

http://www.szittya.com/olvasmanyok3.htm

http://sfkornyek.szabadsagharcos.org/finnugor.html