A levegő a környezet alapvető eleme, az élet, a légzés, az elemkörforgalmak, az anyagtranszport központi szereplője. A környezettudomány az atmoszférikus levegőn kívül nagy gondot fordít a talajlevegő és a vizekben oldott levegő, illetve oxigén szerepére. A levegő természetes szerepe és a sérült és szennyezett környezet következményeképpen fellépő levegőre vonatkozó kockázatok a Földön élő minden élőlényre kihatnak. A környezettechnológus gyakran él a levegő manipulálásának lehetőségével, hiszen a levegőt viszonylag könnyen tudjuk áramoltatni és kontrollálni. Ahhoz, hogy a levegő minőségét, szerepét az egészséges elemkörforgalmakban, az erob szervezetk légzésében megtarthassuk ismernünk kell a levegőt, összetételét, változásait, a törvényszerűségeket és a technológiai lehetőségeket. Ezért a KÖRINFO adatbázisban önálló elemként tárgyaljuk.
A levegő a Földet körülvevő gázburok, gázok elegye. A légkör háromfázisú diszperz rendszer, különböző gázok keveréke, mi több, folyékony és szilárd részecskék is találhatók benne.
A légkör fizikai és kémiai tulajdonságai a magassággal változnak. Hőmérsékleti sajátságai alapján öt rétegre osztható. A homoszférában, amely kb. a mezoszféra felső határáig tart, az összetevők kémiai aránya nagyjából azonos. A mezoszféra felső határától kezdődő heteroszférában egyre inkább az atomos oxigén és az atomos nitrogén kerül túlsúlyba, majd a hélium és az atomos hidrogén.
A légkört alkotó gázokat három csoportra osztjuk. Az állandó gázok mennyisége hosszú időn át változatlan, a földtörténeti időskálán azonban ezek sem állandók. Ilyen a nitrogén, az oxigén, a nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány évtizeden belül észrevehetően változik. Pl.: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon. Az erősen változó gázok mennyisége néhány nap vagy hét alatt jól érzékelhetően megváltozik. Pl.: vízgőz, szén-monoxid, ammónia, kén-dioxid.
A légszennyzettségi adatokat erre a linkre kattintva éri erheti el.