Azotobacter agile

Kép forrása
dic.academic.ru
Leírás szerzője
Bukri Gergely

 

Tesztorganizmus neve

Latin név

Azotobacter agile

Magyar név

Talajlakó, nitrogénkötő baktérium [1]

Angol név

 

Rendszertani besorolás 

-          ország

Bacteria [2]

-          törzs

Proteobacteria [2]

-          osztály

Gammaproteobacteria [2]

-          rend

Pseudomonadales [2]

-          család

Pseudomonadaceae [2]

-          nemzetség/nem

Azotobacter group [2]

-          faj

Azomonas [2]

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

Talaj és feszíni víz [3]

 

Fontosabb külső jegyek

Nagy, ovális, ellipszis vagy gömb (pleomorf) sejtek. A sejtek általában 2,5-6,4 μm hosszú és 2,0-2,8 μm szélesek. [4]

Táplálkozás

szénhidrát-bontás [6]

Szaporodás

hasadással [6]

Egyéb fontosabb jellemzők

Az OKI-ban fenntartott törzs.

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

igen

Szabvány típusa, száma

MSZ 21978/30-1988 [5]

Nem szabványos tesztmódszerek

Dehidrogenáz enzimaktivitás gátlási teszt talajra adaptált, direkt kontaktra illetve talajszuszpenzióra kidolgozott változata (BME ABÉT) [8]

Környezettoxikológiai alkalmazás 

 

 

 

 

Tesztorganizmus fenntartása

A tesztbaktérium törzstenyészetét kémcsőben ferdére szilárdított Fjodorov-féle agar táptalajon 2 hetenkénti átoltással tartjuk fenn. Az átoltást steril kaccsal végezzük Fjodorov-táptalajra, a tenyészetet 48 óráig 28°C hőmérsékleten inkubáljuk, majd hűtőszekrényben tároljuk 5-10°C hőmérsékleten. A tesztbaktérium érzékenységét félévenként ellenőrizzük 1000 mg/dm3 koncentrációjú rézoldat hígításaival. [5]

 

 

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Alacsony oxigén-koncentráció mellett is előfordul, amely ideális a nitrogén-fixálás szempontjából.

Az Azotobacter genus összes faja aerob, tápanyagforrásukat különböző szénhidrátok, alkoholok és szerves savak képezik. Mesterséges táptalajon nitrogén jelenléte nélkül is élhet. Optimális pH tartomány 7,0-7,5 [7]

 

 

Tesztorganizmus érzékenysége

A szennyezőanyagok széles skálájára érzékeny tesztorganizmus. Túlságosan is érzékeny, így a teszt során, a szennyezőanyag toxicitásán kívüli okok is okozhatnak gátlást. Screenelésre, a negatív minták kiszűrésére javasolható. Szerves és szervetlen szennyező anyagok esetén is alkalmazható. [8]

Tesztmódszer alkalmassága

Szennyezett talaj káros hatásának jellemzése [9]

Tesztelés elve

Dehidrogenáz enzimaktivitás változása a hígítással [9]

 

 

 

 

 

Tesztmódszer leírása

Az Azotobacter agile laboratóriumi tenyészete alkalmas a hulladékban lévő mérgező szerves és szervetlen komponensek talajbaktériumokra kifejtett hatásának jelzésére. A hulladék ökotoxikus hatását a tesztbaktérium 28°C hőmérsékleten meghatározott inkubációs idő (48 óra) alatti szaporodása, illetve a szaporodás gátlása alapján értékeljük. A szaporodást vörös szín megjelenése kíséri, amely a táptalajhoz adott trifenil - tetrazoliumklorid dehidrogenázenzim jelenlétében redukálódott formájától, a trifenil-formazántól származik. [5]

Mérési végpontok

Dehidrogenáz aktivitás megléte vagy hiánya, illetve csökkenése, a hígítással: EC20, EC50 [8]

Vizsgálati végpontok

Dehidrogenáz aktivitás megléte vagy hiánya, illetve csökkenése, a hígítással: EC20, EC50 [8]

 

Méréshez szükséges műszerek

Vizuális (alternatív elektronakceptor színének megjelenése: igen, nem), vagy fotométer (alternatív elektronakceptor színintenzitása) [8]

Tesztek időigénye

48 óra [8]

Egyéb 

Megjegyzések

 

Szerző által felhasznált források

[1.]      Definition-of.net Online Dictionary http://www.definition-
of.net/meghat%C3%A1roz%C3%A1sa-azotobacter+agile

[2.]      The Taxonomicon http://taxonomicon.taxonomy.nl/TaxonTree.aspx?id=272094

[3.]      MOKKA Lexikon / Azomonas agilis https://lexikon.mokkka.hu/lexikon/a

[4.]      SpringerImages http://www.springerimages.com/Images/RSS/1-10.1007_0-387-
30746-X_26-5

[5.]      Környezetvédelmi Információ: Veszélyes hulladékok vizsgálata – Azotobacter agile 
teszt Az MSZ 21978/30-1988 számú szabvány alapján 
/sites/default/files/Vesz%C3%A9lyes%20hullad%C3%
A9kok%20vizsg%C3%A1lata%20AGILE.pdf

[6.]      Debreceni Egyetem Talajökológia előadás anyag (Dr. Kátai János 2007) 
https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:-
LZpfWgihZkJ:www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl%3D42/4_eloadas.ppt+&hl=hu
&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESgmpYmCC19_jDwB8jN58k4zHXQytK2i9nr_ekZ
Cf9ICQg02aqb-
k8gXVXGuVOwDjB0vYzqB6nzQUXslcduj0mtQzPsrRj5S9kz7upv7L5xCloJ88--
3FZIH2TKIKaMRtk75Rhvb&sig=AHIEtbT1ghKx78CZJdv1U-
t6aFgJTNyeug&pli=1

[7.]      Digitális Tankönyvtár – Talajökológia (Kátai János 2011) 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:hnloLmvGVS0J:www.tanko
nyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/0010_1
A_Book_adaptalt_01_Talajokologia.pdf+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

[8.]      BME – ABÉT Környezettoxikológia 2. előadás (Molnár Mónika, Gruiz Katalin 2012) 
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:2HaK5CQsSsgJ:enfo.agt.b
me.hu/drupal/sites/default/files/K%C3%B6rnyezettoxikol%C3%B3gia_2_ea_toxicit
%C3%A1si_tesztek_MT.pdf+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

[9.]      Ph.D. értekezés Molnár Mónika – OMIKK – BME 2006: Szennyezett talaj 
ciklodextrinnel intenzifikált bioremediációja – tervezéstől az alkalmazásig 
http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Vegyeszmernoki_es_Biomernoki_Kar/20
07/Molnar_Monika/ertekezes.pdf