Folsomia candida (Collembola)

Kép forrása
BME ABÉT/Tolner Mária
Leírás szerzője
Szabó Brigitta

Tesztorganizmus neve

Latin név

Folsomia candida

Magyar név

Collembola

Angol név

-

Rendszertani besorolás[1] 

-          ország

Animalia (Állatok)

-          törzs

Arthropoda (Ízeltlábúak)

-          osztály

Eutognatha

-          rend

Collembola (Ugróvillások)

-          család

Isotomoidea

-          nemzetség/nem

Folsomia

-          faj

Folsomia candida

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

Talajban élnek, az erdőben is megtalálhatók

Fontosabb külső jegyek

maximum 3-4 mm, fehér állatkák, hasi oldalukon ugróvilla [2]

Táplálkozás

természetes környezetükben szerves törmelékeket, gomba hifákat esznek, a laboratóriumban szárított sütőélesztővel helyettesíthető [2]

Szaporodás

epimorfózissal (kifejléssel), a peték megfelelő nedvességtartalom esetén 10-15 nap alatt kelnek ki, a kikelt állatok újabb 10-15 nap elkeltével válnak ivaréretté [2]

Egyéb fontosabb jellemzők

hasi tömlővel lélegeznek

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

igen

Szabvány típusa, száma

  • ISO/TC 190 SC4, WG2 ISO (1996) [2]
  • ISO 11267:1999 [5];[11]
  • OECD/OCDE 232 (2009) [6];[10]
  • OECD TG 229 [7];[4]
  • OECD TG 230 [8];[4]
  • MSZ EN ISO 23611-2:2012 [3];[9]

 

Nem szabványos tesztmódszerek

-

Környezettoxikológiai alkalmazás 

Tesztorganizmus fenntartása

laboratóriumi körülmények között gipszből és aktív szénből készített mesterséges aljzaton tarthatóak életben

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

azonos korú állatkákat kell felhasználni (14 naposakat) [2]

Tesztorganizmus érzékenysége

nehézfémekre kevéssé, szerves szennyezőanyagokra érzékeny, főleg az illékonyakra és a bőrön át felszívódókra

Tesztmódszer alkalmassága

teljes talaj vizsgálata, valamint talajkivonatot standard talajra itatva a minták toxikusságának vizsgálatára alkalmas

Tesztelés elve

Egy fajt alkalmazó, laboratóriumi, állati, akut toxicitási és krónikus teszt. Mikrokozmosz tesztként is alkalmazható.

Tesztmódszer leírása

Mortalitási teszt: [2];[6]

Előkészítés: Standard OECD talaj: 10% tőzeg+ kaolinit anyag (minimum 30% kaolinit tartalommal)+ 70% ipari kvarchomok

Kivitelezés: légszáraz talajmintából hígítási sort készítünk (0, 2, 4, 8, 16) szennyező anyagot nem tartalmazó OECD kontroll talajjal. Ezekből 20-20 grammot mérünk be 370ml-es befőttes üvegekbe. A mintákat 5-5 mlvízzel megnedvesítjük és 2-2 gramm szárított élesztőt szórunk a tetejükre. Majd 10-10 darab állatkát juttatunk egy átrakó műszer segítségévela mintákra. =napig sötét helyen, 20-25°C-on tároljuk.

Kiértékelés: a tesztedények tartalmát felszuszpendáljuk vízzel, a mintákat óvatosan megkeverjük és a felszínen úszkáló állatkákat megszámoljuk. A megmaradt/elpusztult állatkák számából következtetünk a vizsgált minta toxicitására. A viszonyítás a kontroll talajhoz történik. A pusztulást %-ban kifejezve adjuk meg. A kapott értékekre szigmoid görbét illesztünk, és ez alapján határozzuk meg az ED20 és az ED50 értékeket.

Mérési végpontok

állatok száma: letalitás, reproduktivitási teszt

Vizsgálati végpontok

hígításból ED20, ED50 és NOEC, EC20, EC50, LC50

néhány példa:

EC50 szaporodásgátlás, 4 hetes kitettség után 53,7-193µg/ Cd g száraztalaj[12]

EC50 szaporodásgátlás, 6 hetes kitettség után 43,3-103µg/ Cd g száraztalaj[12]

LC50 sertéstrágya esetén 24g/kg[12]

LC50 PCB-re 204g/kg<[13]

LC50 PAH-ra 67-1025g/kg[13]

LC50 Cd-re 850g/kg[13]

LC50 Cu-ra 1810g/kg[13]

LC50 Pb-re 980-2900g/kg[13]

LC50 Zn-re 5150g/kg[13]

LC50 DEHP 5000 g/kg< [13]

LC50 NPE 99-140g/kg (NP) [13]

LC50 LAS 973 g/kg<[13]

LC50 PCDD/F 10 g/kg(OCDD) < [13]

Méréshez szükséges műszerek

citoplaszt mikroszkóp vagy vizuális megfigyelések

Tesztek időigénye

akut teszt: 5-10 nap; krónikus teszt: 20 nap (reprodukció) [2];[6]

Egyéb 

Megjegyzések

A teszt előnye, hogy könnyen kivitelezhető, olcsó, jól reprodukálható, minimális berendezésigénye van. Ezen kívül direkt érintkeztetést tesz lehetővé a talajjal azáltal, hogy a Collembola különböző expozíciós útvonalakon érintkeztethető a talajjal és az alkotó elemeivel. Ezek az expozíciós utak a bőrén, a tápcsatornáján és a hasi tömlőjén keresztül valósulhatnak meg.

A hátránya, hogy mivel egy fajt alkalmaz, ezért kicsi a környezeti realizmusa.

Szerző által felhasznált források

[1] Species 2000 & ITIS Catalogue of Life, Comprehensive catalogue of all known species of organisms on Earth by the year 2011. http://www.catalogueoflife.org/annual-checklist/2008/show_species_details.php?record_id=5171102

[2] Gruiz Katalin, Horváth Beáta, Molnár Mónika (2001) Környezettoxikológia, Vegyi anyagok hatása a környezetre. Műegyetemi Kiadó, Budapest. pp.79;112-113.

[3] MSZ szabványok: https://www.mszt.hu/mszt/portal/user/anon/page/default.psml/js_panename/msztStandardDetails?cikkszam=152923

[4] OECD szabványok: http://www.oecd.org/chemicalsafety/testingofchemicals/50459967.pdf

[5] OECD szabványok: http://www.oecd.org/chemicalsafety/testingofchemicals/41388670.pdf

[6] Környezettoxikológia laboratóriumi gyakorlat leirata: http://enfo.hu/sites/default/files/Collembola%20teszt.pdf

[7] OECD TG 229-Fish Short Term Reproduction Assay

[8] OECD TG 230-21-Day Fish Assay

[9] ISO Talajminőség. Talajlakó gerinctelenek mintavétele. 2. rész: A mikro-arthropodok (Collembola és Acarina) mintavétele és extrakciója (ISO 23611-2:2006)

[10] OECD/OCDE 232, OECD Guidelines for testing chemicals: Collembolan reproduction test in soil (2009)

[11] ISO (1999) Soil Quality - Effects of soil pollutants on Collembola (Folsomia candida): Method for determination of effects on reproduction. No. 11267. International Organisation for Standardisation, Geneve

[12] The influence of soil chacteistics on cadmium toxicity for Folsomia candida (Collembola: Isotomiade)-http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0031405604702115

[13] Ecotoxicological assessment of organic wastes using the soil collambolan Folsomia candida- http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0929139306002216 (DEHP: di-2-ethylhexyl phthalate; NPE: nonylphend ethoxylate; LAS: linear alkylbenene sulphonate; PCDD:polychlorinated dibenzodioxins)