Tesztorganizmus neve | |
Latin név | Allium cepa |
Magyar név | vöröshagyma |
Angol név | bulb onin, common onion |
Rendszertani besorolás [1] | |
ország | Plantae |
törzs | Angiosperms |
osztály | Monocots |
rend | Asparagales |
család | Amaryllidaceae |
nemzetség/nem | Allium |
faj | Allium cepa |
Tesztorganizmus jellemzői | |
Élőhely | Előfordulása mérsékelt éghajlatú területeken jellemző. Őshazája Közép-Ázsia. [2] |
Fontosabb külső jegyek | Levelei egyszerűek, állásuk szórt, a levélkék tagolatlan, lándzsásak. A levelek csúcsa kihegyesedő. Szélük ép, színük zöld. A levélnyél nincs. A levelek erezete párhuzamos. Virága fehér. [2] |
Táplálkozás | Fotoszintézis |
Szaporodás | A vöröshagyma szabadföldi termesztésének – szaporításmód és termesztési cél függvényében – a termesztésben kialakult fontosabb technológiai változatai a következők: – magvetéssel való (egyéves) étkezésihagyma-termesztés, – dughagymatermesztés, – dughagymáról való (kétéves) étkezésihagyma-termesztés, – gyöngyhagymatermesztés, – zöldhagymatermesztés. [1] |
Egyéb fontosabb jellemzők | A jellegzetes csípős ízét és illatát az allilszuflidnak köszönheti, amely egy kéntartalmú vegyület. Baktériumölő hatása miatt ez a hatóanyag fertőzések leküzdésére is alkamas, pl. megfázásos betegségek. Gyógyhatásai is ismertek: bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukorszint csökkentésére is alkalmas. [2] |
Szabványok és referenciák | |
Szabványosított tesztmódszer? | Igen |
Szabvány típusa, száma | OECD 208 [4], ASTM [5] EPA/600/J-86/071 [6]
|
Nem szabványos tesztmódszerek | Cytotoxicity and genotoxicity of heavy metal and cyanide-contaminated waters in some regions for production and processing of ore in Bulgaria [7]
|
Környezettoxikológiai alkalmazás [4] | |
Tesztorganizmus fenntartása | Mag formájában tárolják, száraz, hűvös helyen. |
Teszteléshez használt organizmus jellemzői | Azonos méretű, csírázásmentes, szennyeződés mentes egészséges, ép magokat alkalmaznak a teszthez. |
Tesztorganizmus érzékenysége | Változó |
Tesztmódszer alkalmassága | Alkalmas különböző vízoldható vegyületek ill. szennyezett talajminták tesztelésére is. |
Tesztelés elve | Talajban található toxikus anyagok hatását vizsgáljuk a magok csírázására és a fiatal növény fejlődésére. |
Tesztmódszer leírása | A felhasznált magok száma cserepenként változhat a cserép méretétől és a teszt időtartamától függően. Az Allium cepánál átalában 15 cm átmérőjű cserépben 5-10 magot alkalmaznak. Párhuzamosokat célszerű indítani a megfelelő statisztikai értékeléshez. Kontroll minta alkalmazása szükséges. A tesztedényeket minden esetben azonos hőmérsékleten, nyomáson és páratartalmú környezetben kell tartani. A megfigyelési idő 14 naptól egészen 21 napig változhat, mely során a fejlődő növénykéket hetente megfigyeljük, vizsgálva a szabad szemmel megfigyelhető fitotoxicitást vagy mortalitást. Az adatokból EC20 és EC50 értékeket határozunk meg. |
Mérési végpontok | Csírázásgátlás, biomasszatömeg, gyökér- és szárnövekedés gátlás (gyökér- és szárhosszúság), mikronukleusz képződés. |
Méréshez szükséges műszerek | Nincs különösebb műszerigénye. |
Tesztek időigénye | Változó; 4-21 nap általában. |
Egyéb | |
Megjegyzések | - |
[1] Wikipedi the free encyclopedia
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6shagyma]
[2] Növénykatalógus
http://www.novenykatalogus.hu/noveny/allium_cepa/?nid=12356&sid=
[3] Digitális tankönyvtár
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch22.html#id720836
[4] OECD-OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS http://www.oecd.org/chemicalsafety/testingofchemicals/33653757.pdf
[5] ASTM SEDL / STP / STP1216-EB / STP13165S-The Allium Test - A Potential Standard for the Assessment of Environmental Toxicity
[6] EPA/600/J-86/071-EPA National Library Catalog: Detection of Chemically Induced Aneuploidy with Plant Test Systems.
[7] Ivanova, E., Staykova, T., Velcheva, I., Cytotoxicity and genotoxicity of heavy metal and cyanide-contaminated waters in some regions for production and processing of ore in Bulgaria, Bulgarian Journal of Agricultural Science, 14(2), 2008, 262-268.
http://www.agrojournal.org/14/02-25-08.pdf