Tesztorganizmus neve  | |
Latin név  |  Allium cepa  | 
Magyar név  |  vöröshagyma  | 
Angol név  |  bulb onin, common onion  | 
Rendszertani besorolás [1]  | |
ország  |  Plantae  | 
törzs  |  Angiosperms  | 
osztály  |  Monocots  | 
rend  |  Asparagales  | 
család  |  Amaryllidaceae  | 
nemzetség/nem  |  Allium  | 
faj  |  Allium cepa  | 
Tesztorganizmus jellemzői  | |
Élőhely  |  Előfordulása mérsékelt éghajlatú területeken jellemző. Őshazája Közép-Ázsia. [2]  | 
Fontosabb külső jegyek  |  Levelei egyszerűek, állásuk szórt, a levélkék tagolatlan, lándzsásak. A levelek csúcsa kihegyesedő. Szélük ép, színük zöld. A levélnyél nincs. A levelek erezete párhuzamos. Virága fehér. [2]  | 
Táplálkozás  |  Fotoszintézis  | 
Szaporodás  |  A vöröshagyma szabadföldi termesztésének – szaporításmód és termesztési cél függvényében – a termesztésben kialakult fontosabb technológiai változatai a következők: – magvetéssel való (egyéves) étkezésihagyma-termesztés, – dughagymatermesztés, – dughagymáról való (kétéves) étkezésihagyma-termesztés, – gyöngyhagymatermesztés, – zöldhagymatermesztés. [1]  | 
Egyéb fontosabb jellemzők  |  A jellegzetes csípős ízét és illatát az allilszuflidnak köszönheti, amely egy kéntartalmú vegyület. Baktériumölő hatása miatt ez a hatóanyag fertőzések leküzdésére is alkamas, pl. megfázásos betegségek. Gyógyhatásai is ismertek: bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, illetve vércukorszint csökkentésére is alkalmas. [2]  | 
Szabványok és referenciák  | |
Szabványosított tesztmódszer?  |  Igen  | 
Szabvány típusa, száma  |  OECD 208 [4], ASTM [5] EPA/600/J-86/071 [6] 
 
  | 
Nem szabványos tesztmódszerek  |  Cytotoxicity and genotoxicity of heavy metal and cyanide-contaminated waters in some regions for production and processing of ore in Bulgaria [7] 
  | 
Környezettoxikológiai alkalmazás [4]  | |
Tesztorganizmus fenntartása  |  Mag formájában tárolják, száraz, hűvös helyen.  | 
Teszteléshez használt organizmus jellemzői  |  Azonos méretű, csírázásmentes, szennyeződés mentes egészséges, ép magokat alkalmaznak a teszthez.  | 
Tesztorganizmus érzékenysége  |  Változó  | 
Tesztmódszer alkalmassága  |  Alkalmas különböző vízoldható vegyületek ill. szennyezett talajminták tesztelésére is.  | 
Tesztelés elve  |  Talajban található toxikus anyagok hatását vizsgáljuk a magok csírázására és a fiatal növény fejlődésére.  | 
Tesztmódszer leírása  |  A felhasznált magok száma cserepenként változhat a cserép méretétől és a teszt időtartamától függően. Az Allium cepánál átalában 15 cm átmérőjű cserépben 5-10 magot alkalmaznak. Párhuzamosokat célszerű indítani a megfelelő statisztikai értékeléshez. Kontroll minta alkalmazása szükséges. A tesztedényeket minden esetben azonos hőmérsékleten, nyomáson és páratartalmú környezetben kell tartani. A megfigyelési idő 14 naptól egészen 21 napig változhat, mely során a fejlődő növénykéket hetente megfigyeljük, vizsgálva a szabad szemmel megfigyelhető fitotoxicitást vagy mortalitást. Az adatokból EC20 és EC50 értékeket határozunk meg.  | 
Mérési végpontok  |  Csírázásgátlás, biomasszatömeg, gyökér- és szárnövekedés gátlás (gyökér- és szárhosszúság), mikronukleusz képződés.  | 
Méréshez szükséges műszerek  |  Nincs különösebb műszerigénye.  | 
Tesztek időigénye  |  Változó; 4-21 nap általában.  | 
Egyéb  | |
Megjegyzések  |  -  | 
[1] Wikipedi the free encyclopedia
 http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6shagyma]
[2] Növénykatalógus
 http://www.novenykatalogus.hu/noveny/allium_cepa/?nid=12356&sid=
[3] Digitális tankönyvtár
 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch22.html#id720836
[4] OECD-OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS http://www.oecd.org/chemicalsafety/testingofchemicals/33653757.pdf
[5] ASTM SEDL / STP / STP1216-EB / STP13165S-The Allium Test - A Potential Standard for the Assessment of Environmental Toxicity
[6] EPA/600/J-86/071-EPA National Library Catalog: Detection of Chemically Induced Aneuploidy with Plant Test Systems.
[7] Ivanova, E., Staykova, T., Velcheva, I., Cytotoxicity and genotoxicity of heavy metal and cyanide-contaminated waters in some regions for production and processing of ore in Bulgaria, Bulgarian Journal of Agricultural Science, 14(2), 2008, 262-268.
http://www.agrojournal.org/14/02-25-08.pdf