Ugrás a tartalomra

Scenedesmus subspicatus

Kép forrása
http://ecotox.ibot.cas.cz/temp-sbirka/b-chlorophyta.htm
Leírás szerzője
Rajnai Eszter

Tesztorganizmus neve

Latin név

Scenedesmus subspicatus

Magyar név

 

Angol név

 

Rendszertani besorolás

-          ország

Plantae (Növények)[1]

-          törzs

Viridaeplantae (Zöld növények)[1]

-          osztály

Chlorophyceae (Zöldmoszatok)[1]

-          rend

Sphaeropleales[1]

-          család

Scenedesmaceae[1]

-          nemzetség/nem

Scenedesmus (Desmodesmus)[1]

-          faj

Scenedesmus subspicatus (Desmodesmus subspicatus)[1]

Tesztorganizmus jellemzői

Élőhely

édesvíz, felszínhez közel [8]

Fontosabb külső jegyek

az alga enyhén zöldes színű (klorofiltartalma miatt); kis nyúlványaik vannak, ovális alakú; általában 3-4 egy csoporttá alakul (ekkor alakjuk hosszúkássá válik); ha hármas csoportokká alakulnak és megtartják ovális alakjukat az fertőzés jelenlétére utal; az összes alga körülbelül azonos méretű [6]

Táplálkozás

Fotoszintézis [8]

Szaporodás

Ivartalan [8]

Egyéb fontosabb jellemzők

lemezes teleptestűek, a sejtfal cellulózból épül fel [8]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

igen

Szabvány típusa, száma

DIN 38412/33 talajkivonatok tesztelésére [3]

ISO 8692:1989 vízminőségi teszt [2]

MSZ EN 28692:1998 (visszavonva) [4]

OECD 201 [5]

Nem szabványos tesztmódszerek

 

Környezettoxikológiai alkalmazás

Tesztorganizmus fenntartása

tápagaron, tápsóoldatban [6]

Az alga növekedéséhez 10:14 órás sötét:világos ciklus és 20-25°C szükséges.[6]

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Megfelelő koncentrációjú algaszuszpenzióra van szükség.[6] Az algáknak az exponenciális növekedési fázisban kell lenniük a teszt megkezdésekor.

Tesztorganizmus érzékenysége

vízoldható vegyi anyagokhoz, vízi rendszerek ökotoxikológiai vizsgálatához [6]

Tesztmódszer alkalmassága

A felszíni vizek, talajvizek, szennyvizek toxikológiai vizsgálatához [6], talaj esetén talajkivonatok vizsgálatára alkalmas [7].

Tesztelés elve

Az alga növekedési teszt a toxikus vegyi anyagoknak az elsődleges termelők anyagcsere-folyamataira gyakorolt gátló hatását vizsgálja.[7]

Tesztmódszer leírása

MSZ EN 28692:1998 teszt: Minden folyamathoz steril fülkét kell használni. A teszt indításához megfelelő koncentrációjú algaszuszpenzió szükséges. Ehhez friss alga tápoldattal le kell mosni az algasejteket az agar felszínéről, majd Bürker-kamra segítségével lehet meghatározni az algakoncentrációt. A teszthez az algaszuszpenzió kiindulási sejtszáma 2-6×105 db sejt/ml legyen. A mérés tesztedényei mikrolemezek. Minden cellába be kell mérni 100µl-t a korábban elkészített és megfelelő sejtszámú algaszuszpenzióból, majd a bemért algára rá kell mérni 100µl-t a tesztelni kívánt mintából is. A teszt indításakor, majd 24 óránként kell mérni optikai denzitás (OD) mérés esetén a mikrolemezek celláiban található algaszuszpenzió optikai denzitását, melyet egy spektrofotométerrel, 4 különböző hullámhosszon (405, 450,490, 630 nm-en) kell meghatározni. A méréseket KC Junior szoftver segítségével lehet kiértékelni, melyben az idő-OD értékek alapján meghatározható a szaporodási görbe alatti terület. Ebből a szaporodásgátlási százalék határozható meg, mely által a 20%-os és az 50%-os gátláshoz tartozó koncentrációkat az EC20 és EC50 adatokkal adhatjuk meg. [4]

Mérési végpontok

sejttömeg, a sejtszám, a szaporodási görbe alatti terület, klorofill tartalom [3], optikai denzitás, extinkció [6]

Vizsgálati végpontok

akut végpontok: EC10 EC20, EC50, LC20, LC50 [5][6] krónikus végpontok: NOEC, PNEC [5]

Pentán: EC50 =1,1 mg/l – 72 óra [9]

Izoproturon: LC50= 0,012 mg/l – 72 óra [9]

Trietanolamin: EC50= 216 mg / l – 72 óra [9]

 EC50 = 169 mg / l – 96 óra [9]

NOEC = 100 mg/L – 100 óra [9]

Linuron: EC50 = 0,016 mg/l – 72 óra [9]

Etil-acetát : EC50 =3300 mg/l – 48 óra [9]

                   NOEC > 100 mg/l – 72 óra [9]

Trisz(nonilfenil)-foszfit NOEC = 100 mg/l 100 óra [9]

 

Méréshez szükséges műszerek

mikroszkóp vagy fotométer [6]

Tesztek időigénye

akut: 24-96 h, krónikus: 21, 28 nap [5]

Egyéb

Megjegyzések

 

Szerző által felhasznált források

[1] Integrated Taxonomic Information System (ITIS) www.itis.gov

 

[2] The International Organization for Standardization (ISO) www.iso.org

 

[3] MOKKA lexikon www.enfo.hu/mokka

 

[4] Édesvízi alga növekedésgátlási tesztje egysejtű zöldalgafajokkal MSZ EN 28692:1998 www.mszt.hu

 

[5] OECD 201 Alga teszt, Növekedés gátlási teszt OECD 201 http://www.oecd.org

 

[6] Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (2010): Ökotoxikológiai módszerek vízi tesztorganizmusokkal

/sites/default/files/vizi%20tesztorganizmusok_0.pdf

 

[7] Gruiz Katalin, Horváth Beáta, Molnár Mónika (2001): Környezettoxikológia, Vegyi anyagok hatása a környezetre, Műegyetem Kiadó, Budapest

 

[8] Dr. Bartha Dénes (2009): Növényrendszertan előadás http://www.emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/rt/eloadas/nrt_03.pdf

 

[9] BME ABÉT Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Csoport Körinfó honlapja http://enfo.hu/node/36