Ugrás a tartalomra

Pseudokirchneriella subcapitata

Kép forrása
http://www.sc-sts.co.jp/service/environmental_assay/bug01.html
Leírás szerzője
Kovács Orsolya

Tesztorganizmus neve

Latin név

Pseudokirchneriella subcapitata

Magyar név

 

Angol név

 

Rendszertani besorolás

-          ország

Plantae, növények [2]

-          törzs

Chlorophyta, zöld alga [2]

-          osztály

Chlorophyceae [2]

-          rend

Chlorococcales [2]

-          család

Chlorellaceae [2]

-          nemzetség/nem

Pseudokirchneriella/Selenastrum [2]

-          faj

Pseudokirchneriella subcapitata [2]

Tesztorganizmus jellemzői

Élőhely

édesvízi tavak, folyók [3]

Fontosabb külső jegyek

hajlított és csavart megjelenésű olyan, mint a sarló. A teljes hossza általában 8-14 μm és szélessége 2-3 μm közötti. [4]

Táplálkozás

fotoszintézis [5]

Szaporodás

 ivartalan, spórával [5]

Egyéb fontosabb jellemzők

egysejtű édes vizi alga [1]

Szabványok és referenciák

Szabványosított tesztmódszer?

Igen

Szabvány típusa, száma

 ISO 8692:2004 [6]

MSZ EN ISO 8692:2005 [7]

OECD 201 [8]

Nem szabványos tesztmódszerek

 

Környezettoxikológiai alkalmazás

Tesztorganizmus fenntartása

Tápagaron, tápsóoldatban [9]

Az alga növekedéséhez 10:14 órás sötét: világos ciklus (megvilágítás paraméterei: fényerősség:

0,72x1020 foton/m2s ± 20 %, 8000 lux, spektrum:400-700 nm, színhımérséklet 4200K), 23±2°C hőmérséklet és pH= 8,1±0,2 szükséges.[9]

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

Egysejtű, édesvízi algafaj. Az algaszuszpenzió kiindulási sejtszáma 5*103-1*104 db sejt/ml-nek kell lennie.[6]

Az algáknak az exponenciális növekedési fázisban kell lenniük a teszt megkezdésekor. [6]

Az inokulum 3 vagy 7 napos törzstenyészet lehet. [6]

Egy adott teszten belül használt algáknak megegyező forrásból és törzstenyészetből kell származnia.[6]

A teszt megkezdése előtt ellenőrizni kell az algák egészségét mikroszkópos vizsgálattal. [6]

Tesztorganizmus érzékenysége

Rendszerint bioindikátorként alkalmazzák tápanyagok és toxikus anyagok szintjének mérésére édesvízi környezetben. Rendkívül érzékeny tesztorganizmus a szennyezőanyagok széles skálájára, beleértve a fémeket is. [4]

Tesztmódszer alkalmassága

Vízben oldható vegyi anyagok; felszíni vizek, talajvizek, szennyvizek toxikológiai vizsgálata.[9]

Tesztelés elve

Az alga növekedési teszt a toxikus vegyi anyagoknak az elsődleges termelők anyagcsere-folyamataira gyakorolt gátló hatását vizsgálja.[10]

Tesztmódszer leírása

Minden folyamathoz steril fülkét és edényeket kell használni (autoklávban vagy 150-180°C-ra melegítve). Három 250 ml-es vagy 300 ml-es Erlenmeyer lombik szükséges minden vizsgálathoz. Mindenből 3 párhuzamosat kell mérni, kivéve a kontroll mintát, abból hat párhuzamos mérése szükséges. Minden főzőpohárba 100 ±5 ml teszt oldatot kell bemérni. ( A sejtszám meghatározása és a teszt megkezdése, inokulum hozzáadása között kevesebb, mint négy óra telhet csak el.) A megfelelő algaszuszpenzió kiindulási sejtszáma 5*103-1*104 db sejt/ml. A tesztelés során az algákat levegőztetés nélkül, 23 ±2°C-on és állandó megvilágítás (60-120 μE*m-2s-1, 400-700 nm) mellet kell tartani. A pH értékét a vizsgálat teljes ideje alatt 8,1±0,2 között kell tartani. Kerülni kell, hogy az algasejtek az edényfalára tapadjanak. A teszt indításától számított 24,48 és 72±2 órában határozzuk meg az adott minták sejtszámát, hogy meghatározhassuk a tesztvegyület növekedésre gyakorolt hatását (inhibíció, stimuláció) és összevethessük a kontrollal.

Az eredmények alapján határozzuk meg a koncentráció-válasz görbét, és számítsuk ki az adott kezelési időhöz tartozó EC50 értéket. [6]

 

Mérési végpontok

sejtszám/ ml, optikai denzitás értékek, extrahált klorofill-tartalom: EC50 [9]

Vizsgálati végpontok

szaporodásgátlás: EC50 [9]

Vizsgálati végpont: irodalmi példák és adatok

EC50 (0-72): 1,19 mg/l±0,27 mg/l [6]

Méréshez szükséges műszerek

fénymikroszkóp vagy spektrofotométer [9]

Tesztek időigénye

72 óra [6]

Egyéb

Megjegyzések

 

Szerző által felhasznált források

[1.]      Algae Resource Database, National Bioresource Project http://www.shigen.nig.ac.jp/algae/strainDetail.jsp

[2]       The Taxonomicon: Brands, S.J. (comp.) 1989-present. The Taxonomicon. Universal        Taxonomic Services, Zwaag, The Netherlands. - http://taxonomicon.taxonomy.nl/

[3]       Algae pseudokirchneriella subcapitata in environmental hazard evaluation of       chemicals and synthetic- Villem Aruoja, Tartu, 2011.

            http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CCcQ    FjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.geoeco.ut.ee%2F1090551&ei=2HElVM-            zBYOjygPEjYLgCQ&usg=AFQjCNFJredIT830GQ81EGzuerNJQcwmzw

[4]       Pseudokirchneriella subcapitata - Wikipedia, the free encyclopedia-             http://en.wikipedia.org/wiki/Pseudokirchneriella_subcapitata

[5]       Algae Base-Pseudokirchneriella subcapitata (Korshikov) F.Hindák

            http://www.algaebase.org/search/species/detail/?species_id=U9d5f17a3f2003c7c&-            session=abv4:B03FEA1F16a2a2CFEDRyOPD5B3C3

[6]       Water quality - Freshwater algal growth inhibition test with unicellular

            green algae - ISO 8692:2004-           

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CB8Q           FjAA&url=http%3A%2F%2Fecotoxwasteringtest.uba.de%2Fh14%2Fresources%2FS            OP_Algae.pdf&ei=gdomVNXmJ8zXau2JgfAJ&usg=AFQjCNHttvpmfGi_dDf-           y9QbYGtfC73C1w

 

[7]       Vízminıség. Édesvízi alga növekedésgátlási tesztje egysejtű zöldalgafajokkal MSZ EN   ISO 8692:2005  alapján-           http://www.mszt.hu/

 

[8]       OECD 201 Alga teszt, Növekedés gátlási teszt OECD 201- http://www.oecd.org

 

 [9]      BME – ABÉT Környezettoxikológia Laboratoriumi gyakorlat-Elméleti bevezetés           (Molnár Mónika, Kunglné Nagy Zsuzsanna, Hajdu Csilla, Fekete-Kertész Ildikó      2013.) -           http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&ved=0CDkQ           FjAD&url=http%3A%2F%2Fenfo.agt.bme.hu%2Fdrupal%2Fsites%2Fdefault%2Ffile          s%2Fk%25C3%25B6rnytox_bevezeto_2_ok.pdf&ei=Ze4mVNm4IYfOaNi4gtAC&us     g=AFQjCNHlZuHwpyXceS5UE-yYaRiqwOntaw&bvm=bv.76247554,d.bGQ

[10]     Gruiz Katalin, Horváth Beáta, Molnár Mónika (2001): Környezettoxikológia, Vegyi       anyagok hatása a környezetre, Műegyetem Kiadó, Budapest