Glifozát

Kép forrása
http://www.hoajonline.com/toxicology/2056-3779/2/1
Leírás szerzője
GK

Totális hatású gyomirtó szer, glicinszármazék. Széles hatássávú készítmények hatóanyaga. Alkalmazzák magról kelő egy- és kétszikű, valamint a mélyen gyökerező többéves gyomok irtására. Szántóföldön a kultúrnövény betakarítása után, vagy vetés előtt használják; szőlőben és gyümölcsösben irányított, a kultúrnövényt védő permetezéssel. A hatóanyag a talajhoz erősen kötődik.

 A világ egyik legelterjedtebb növényvédő / gyomírtószere, ami annak köszönhető, hogy sokáig emberre, állatra ártalmatlannak ítélték, és Valóban, a tiszta glifozát korrekt, jó laboratóriumi gyakorlat mellett kivitelezett tesztek százaiban nem mutatott káros hatást, de a készítményekhez adott felületaktív anyagokkal együtt már képes genotoxikus és rákkeltő hatást kifejteni.

A veszélyes anyagok szabályozása által megkívánt tesztek bizonysága szerint a glifozát irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés esetén a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki. Egyes kutatási eredmények a glifozát genotoxikus, teratogén, karcinogén és hormonkárosító hatásáról számoltak be. Ezzel szemben kutatások százai ennek ellentétét bizonyítják: nincs összefüggés a glifozát kitettség és a káros hatások között, a szervezetből gyorsan kiürül.

A glifozát a Roundup nevű adjuváns jelenlétben DNS töredezést és sejtpusztulást okozott kísérleti sejtvonalakon és teratogén hatást gerinceseken. Karmosbékán végzett tesztekben a glifozát hatására csökkent a fej mérete, a központi idegrendszer károsodást szenvedett, sejtpusztulás és a porcok deformálódása volt megfigyelhető. Konkrét veleszületett rendellenességekért találták felelősnek egy argentin kutatásban. Erre válaszul tucatnyi teszteredményt  lehet felmutatni, mely  hatástalanságot mutat.

A környezetbe kikerülve az ökoszisztémát is károsíthatja. A fémeket kelátolja, ezért azok könnyebben felvehetővé válnak és enzimgátlásokat okozhatnak a sejtekben, szövetekben.  Endokrin rendszert károsító hatását is kimutatták.

Ezek a nagy port kavaró toxicitást / karcinogenitást / hormonkárosítást mutató eredmények és a megfigyelések, melyek a veleszületett rendellenességek számának növekedését mutatják olyan pl. dél-amerikai és sri lankai telepek környékén, ahol nagy mennyiségben raktározzák és használják, bizonyítéknak tekinthető bizonyos készítményekkel szemben.

Epidemiológusok felülvizsgálták az említett esteket és más fellelhető epidemiológiai eredményeket és nem találtak összefüggést a rendellenességek és a glifozát koncentráció, illetve kitettség / bevitel között.

Pillanatnyilag viták zajlanak a világ nagy részén, köztük Európában is. A WHO IARC az intő jelek alapján 2015-ben az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta.

2015-ben az EFSA is értékelte a glifozátot - helyesebben a tiszta vegyületet, nem a készítményt - amit nem találtak veszélyesnek.

Németországban a vegyi anyagok kockázatának felmérésével foglalkozó szervezetet bízták meg a több ezer eredmény szisztematikus elemzésével, ők is azt találták, hogy nincs összefüggés a glifozát koncentráció / bevitel és a káros hatások között. Biológiai felméréseket is végeztek embereken, olyan munkásokon is, akik az anyaggal közvetlenül érintkezhetek és azt találták, hogy a glifozát gyorsan kiürül a szervezetből, nem találtak egyértelmű káros hatásokat.

Tehát a tudományos eredmények nagy része negatív, kevés tanulmány különféle káros hatásokat mért, a sajtó és a lakosság egészségének védelmére szakosodott szervezetek nem elégedettek a nemleges eredménnyel, a WHO tarja, hogy a szer potenciális karcinogén, a pozitív eredmények esetén várható korlátozások, tiltások fájdalmasan érintik az ipart, lévén, hogy számos glifozát-rezisztens genetikailag manipulált kultúrfajtát nemesítettek ki, ami a szer betiltása esetén kárba veszett befektetés lesz.

Valószínűleg várnunk kell még a megnyugtató eredményre, az EU 2017-ben tárgyalja a glifozát korlátozását.

Magyarország politikusai nem tartják indokoltnak a korlátozást.

A helyzetről Ibrahim készített egy kimerítő összefoglalót, melyet mellékletként olvashatunk, angolul.

Szerző által felhasznált források

http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/wicket/page?1

http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.2903/j.efsa.2015.4302/epdf

https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/151119a

Argentine Interdisciplinary Scientific Council. 2009. | Pdf

Australian Government, Australian Pesticides and Veterinary Medicines Authority. 2013. | Pdf

Australian Government, Australian Pesticides and Veterinary Medicines Authority. 2015. | Website

BfR statement. 2015. | Pdf

Bfr-contribution-to-the-eu-approval-process-of-glyphosate-is-finalised. 2015. | Pdf

European Commission Health & Consumer Protection Directorate-General. Directorate E – Food Safety: plant health, animal health and welfare, international questions E1 - Plant health Glyphosate 6511/VI/99-final 21 January 2002. Review report, 2002. | Pdf

FAO. FAO Specifications and Evaluations for Agricultural Pesticides. Glyphosate N-(phosphonomethyl) glycine. 2014. | Website

Glyphosate: no more poisonous than previously assumed, although a critical view should be taken of certain co-formulants. 2015. | Website

IARC/WHO. 2015. | Pdf

The BfR has finalised its draft report for the re-evaluation of glyphosate. 2015. | Website

U.S. Environmental Protection Agency. EPA: Glyphosate. EPA-738-F-93-011. U.S. Environmental Protection Agency, Washington, DC. Df. 1993. | Pdf

U.S. Environmental Protection Agency. Pesticide fact sheet: Glyphosate. No. 173. Washington, D.C.: Office of Pesticide Programs. 1986. | Pdf

WHO. Glyphosate. Environmental Health Criteria No. 159. World Health Organization, Geneva. | Website

WHO/FAO. Pesticides residues in food-1986. Report of the Joint Meeting of the FAO Panel of Experts on Pesticide Residues in Food and the Environment and the WHO Core Assessment Group on Pesticide Residues (JMPR). 1986. | Website

WHO/FAO. Pesticides residues in food-2004.Report of the Joint Meeting of the FAO Panel of Experts on Pesticide Residues in Food and the Environment and the WHO Core Assessment Group on Pesticide Residues (JMPR). 2004. | Pdf