A környezeti kockázatfelmérés azt jelenti hogy valamely veszélyről, veszélyes anyagról vagy ágensről megmondjuk, hogy a környezetben mekkora kockázatot jelenthet, azaz mekkora a valószínűsége annak, hogy kárt okozhat és ez a kár mekkora. Tehát előrejelzésről van szó, melyhez,. mint minden előrejelzéshez különféle modelleket, matematikai módszereket alkalmazunk. A környezeti kockázatot jellemezhetjük szóban, relatív skálák segítségével vagy konkrét számszerű értékekkel.
Szóbeli jellemzés például úgy hangzik, hogy "ez a kadmium tartalmú bányászati hulladék nagyon kockázatos, mert nincs letakarva, savanyodik és az esővíz egyenesen a lerakat szomszédságában folyó patakba mossa az ionos kadmiumot"
A relatív skála különböző lerakatok egymáshoz viszonyatott értékelésére alkalmas: "A kadmium tartalmú bányászati hulladéklerakat pontszáma 45, mely 22 lerakat összehasonlító felmérése alapján a második legnagyobb pontszám. (10 paraméter alapján értékeltük a hulladéklerakatokat, minden paramétert 1−5 skálán osztályoztunk, így a legnagyobb pontszám 50 lehet).
Az abszolút kockázatértékelés során analizáljuk, modellezzük és kiszámítjuk a környezetben a szennyezőanyag koncentrációt és ezt a koncentrációt összevetjük az ártalmatlan koncentrációval: "A lerakatból kiinduló szennyezőanyag terjedés a közeli patakban (most vagy egy hónap vagy egy év múlva, stb.) 30 µg/liter koncentrációt fog eredményezni. Ez 30-szorosa a patakvíz ökoszisztémája számára (vagy a patakban úszkáló gyerekek számára) ártalmatlan kadmiumkoncentrációnak (5 µg/liter ), tehát a kockázati tényező értéke:
RQ = 30µg/liter /5 µg/liter = 6.
A kockázat tehát a veszély potenciális káros következményeinek a mérőszáma.
A veszély az anyag saját tulajdonsága, ugyanúgy, ahogy a molekulatömege, szerkezete, forráspontja, stb. Egy anyag veszélyessége elvont fogalom, ha felrajzoljuk a képletét egy darab papírra, azon is látható, hogy veszélyes. A veszélyből akkor lesz kockázat, ha ezt az anyagot elkezdik gyártani, forgalmazni, használni, vagyis érintkezésbe kerül a környezettel és eközben az anyagból valamennyi kikerülhet a környezetbe.
A környezet ugyanolyan fontos szereplője a kockázatnak, mint az anyag veszélyessége, hiszen nagy különbségeket jelent a használat helyszíne (pl. természetvédelmi terület vagy ipari terület), a használat módja (pl. ivóvízbázis vagy mezőgazdasági, kereskedelmi vagy ipari terület) és a használók érzékenysége (gyerek, lakosság, iparban alkalmazott dolgozó, stb.).