Realgár
A realgár többnyire hidrotermális eredetű, vulkanikus oldatokból 320 °C-nál kristályosodik ki. Érctelérekben gyakori kísérőásvány. Instabil vegyület, fény hatására auripigment (As2S3 citromsárga színű szemcsés tömegekben előforduló ásvány) keletkezik a realgárból. Jelentős realgár előfordulás található Románia területén Erdélyben Felsőbánya (Baia Sprie) környékén, ahonnan feltehetően a képen látható mintapéldány származik. Hazánkban a Börzsöny-hegység ércesedési területein több helyen kimutatták előfordulásait.
Név | realgár |
Vegyjel, képlet | As2S2 |
Ásványosztály | szulfidok |
Kristályrendszer | monoklin |
Kristályalak | zömök, rostozott prizmák; lehet szemcsés, bekérgezés, földes-tömeges |
Szín | narancssárga, vöröses |
Fény | gyanta, gyémánt vagy félfémes |
Karc | narancssárga |
Keménység | 1,5-2 |
Hasadás | jó egy irányban |
Törés | kagylós |
Sűrűség | 3,5-3,6 g/cm3 |
Keletkezés | hidrotermás |
Jelentős | Olaszország (Carrara), Svájc (Binntal), Szlovákia (Tajó), Bosznia, |
Egyéb | fény hatására instabil, arzén! |