Üvegházhatású gázok

Kép forrása: 
http://greenpeace.hu/kampany/energia_es_klima/mit_jelent_az_uveghazhatas
Leírás szerzője: 
Fenyvesi Éva

Üvegházhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amely során a napsugárzás be tud hatolni a Föld légkörébe, a felszínrõl visszasugárzott energia egy része azonban nem jut ki belõle, mert a légkörben megtalálható por és üvegházhatású gázok nem engedik ki. Az üvegházhatás kialakulásának meghatározó mozzanata az, amikor a visszaverõdés során az energia jellege megváltozik: fénybõl hõenergia lesz. A hõenergia egy része pedig bennreked, ezért a légkör felmelegszik. Az emberi tevékenység megnöveli a káros gázok mennyiségét a légkörben, hozzájárulva az üvegházhatás erõsödéséhez. Ezen gázok közé tartozik a fosszilis üzemanyagok égetésébõl és az erdõk pusztulásából származó szén-dioxid, a rizsültetvényeken és szemétlerakókban keletkezõ metán, valamint számos iparilag elõállított vegyianyag (pl. a CFC gázok, más néven freonok).

A globális felmelegedés számos következménye közül a legismertebb a sarki jégtakaró elolvadása és a tengerek szintjének megemelkedése, ami beláthatatlan emberi veszteségeket okozhat tulajdonképpen bárhol a világon, fõként azonban a fejlõdõ országok alacsonyabban fekvõ területein, mint pl. Bangladesben, Dél-Kínában, de a tengerszintnél mélyebben elterülõ európai államokban is (Belgium, Hollandia, Északnyugat-Németország). Emellett az ökoszisztémát is visszafordíthatatlan károsodás érheti.