A lépfene (anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, melyet a Bacillus anthracis nevű baktérium okoz. A lépfene leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő, de ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival érintkezésbe kerül, az embert is megfertőzi. Fertőzött személlyel való közvetlen érintkezés során történt továbbfertőződésre nincs ismert példa vagy bizonyíték.
A lépfene az elhullott állatok megnagyobbodott, fekete-barnás elszíneződésű lépéről kapta a nevét. Az anthrax szó a görög anthrakis szóból ered, mely szenet jelent, a bőr bevérző és kifakadó hólyagjai helyén megjelenő pörk (var) fekete színére utalva.
A kórokozó Bacillus anthracis talajlakó baktérium világszerte előfordul. Mintegy száz ismert törzse van. A legismertebb ezek közül a virulens Ames-törzs, amelyet az öt halálos áldozatot követelő 2001-es amerikai lépfene támadásoknál használtak. A Vollum-törzs is alkalmas biológiai fegyvernek. Vakcina-alapanyag a gyengített Sterne-törzs, amelyet Max Sterne dél-afrikai kutatóról neveztek el.
A lépfene az emberi testbe három módon kerülhet be: a bélrendszeren át, belélegezve a tüdőn keresztül és a bőrrel érintkezve, mindháromféle fertőzés más tüneteket okoz. Azon személyek akik lépfenével fertőződnek meg azonnal karanténba helyezendők. Ugyan a lépfene általában nem terjed fertőzöttről egészséges emberre, de ha a kór végzetes kimenetelű, akkor a beteg teste vagy a tetem a lépfene baktérium forrásává válik. Ezért a továbbfertőződés elkerülésére elkülönítést alkalmaznak. A tüdőn át a szervezetbe jutva, a baktérium végzetes lehet, főként, ha kezelés nélkül marad a megfertőzött egyén.
Lépfenével laboratóriumi balesetek során vagy fertőzött állatok gyapjának vagy bőrének kezelése során lehet megfertőződni. A lépfenét biológiai fegyverként is használják.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lépfene