Erőművi füstgáz kéntelenítése

Kép forrása
http://www.orszagalbum.info/matrai-eromo-zrt-hototornya_p_31447
Leírás szerzője
Fenyvesi Éva

A Mátrai Erőmű a tüzelőanyag minőségéből és a termelés volumenéből eredően jelentős kéndioxid-kibocsátók közé tartozott. Többéves előkészítő munka után 1998. évben az erőmű megkezdte a kéményéből kikerülő füstgáz kéndioxid-tartalmának csökkentését eredményező leválasztó berendezés építési munkáit. A kiválasztott eljárás a legnagyobb referenciával rendelkező nedves mészköves technológián alapszik. A technológiát a Mátrai Erőmű részére a Deutsche Babcock Anlagen tervezte és szállította. A mosótoronyban a felfelé áramló 120–130 °C-os füstgázba vizes mészkőszuszpenziót permeteznek be. A több szinten bepermetezett mosóoldat hatására a forró füstgáz lehűl, a kémiai reakciók eredményeként pedig a mészkő megköti a kéndioxid gázt, miközben kalciumszulfittá alakul. A mosóberendezés zsompjában összegyűlő szulfitiszapot állandó keverés közben, sűrített levegő bevezetésével, kalciumszulfáttá, azaz gipsszé oxidálják. A gipszszuszpenzió víztelenítése hidrociklonokkal és vákuum-szalagszűrőn történik. Gipszsilóban való átmeneti tárolás után kereskedelmi értékesítésre kerül. A mosóberendezéseket – világszerte egyedülálló módon – a Heller–Forgó-féle léghűtéses, száraz hűtőtornyok belsejében építették meg. Ez egyrészt beruházásiköltség-megtakarítást jelentett, másrészt a szabadba kerülő füstgáz jobb hígulását segíti élő. A Mátrai Erőműben megépült füstgáztisztító berendezés az ország első kéndioxid-leválasztója. A rendszer 2000 októberében kezdte meg működését. A beruházás országos jelentősége, hogy üzembe helyezésével egyben hazánk a nemzetközi egyezményekben vállalt kénemisszió-csökkentési kötelezettségének is eleget tud tenni. A technológia melléktermékeként keletkező gipsz pedig a hazai építőanyagipar nyersanyagbázisát biztosítja.

Szerző által felhasznált források