A sáskák főleg Nyugat-Afrikában okoznak felbecsülhetetlen károkat, ahol a növényeket, a mezőgazdasági terményeket, vagyis minden zöldet felfalnak, amit csak látnak. A sáskák ilyen mértékű rajzásának még a tudósok is csak kutatják az okát.
Egy tanulmány szerint a sáskarajok azért verődnek össze és vetik magukat csillapíthatatlan mohósággal a növényzetre, mert attól félnek, hogy valamelyik fajtársuk lakomájává válnak.
A sáskajárás hangja olyan, mint a szakadó esőé, a rovarok elsötétítik az eget, majd leszállnak a földekre, és letarolják a termést. Rémisztő látvány a földművesek számára. A sáskajárást, amely leginkább a világ legszegényebb országaiban fordul elő, gyakran követi pusztító éhínség.
Senki sem tudja pontosan, mi készteti a sáskákat ilyen méretű rajzásra. E rovarok általában növényeket fogyasztanak, de a tudósok megfigyelték, hogy néha egymást is fölfalják. Ez akkor fordul elő, amikor megfogyatkozik a megszokott növényi táplálékuk.
Rendszerint a fiatal, még röpképtelen sáskák esnek áldozatul a csapat kifejlett tagjainak. Az amerikai, angol és ausztrál tudósokból álló csoport elmélete szerint a sáskák egy része ettől pánikba esik. Egyre növekvő számú sáska verődik csoportba, hogy megpróbáljon elmenekülni a rájuk vadászó kannibál fajtársaik elől.