A csurgalék vagy csurgalékvíz echnológiáknak alávetett, kezelt területekről (mezőgazdasági területek, hulladéklerakók, meddőhányók, különféle depóniák, diffúz szennyezettség, in situ és ex situ talajremediáció, iszapszikkasztás,) csapadék vagy öntözés eredményeképpen a felszínről lefolyó és/vagy a térfogaton átszivárgó, a talaj/szilárd fázis által meg nem kötött vizek.
Összegyűjtésükről, elvezetésükről és kezelésükről a csurgalékvíz mennyiségétől és minőségétől függő technológiai megoldással kell gondoskodni. A felszínről lefolyó vizeket ővárkokkal, ővcsatornákkal és zsompokkal gyűjtik, a pórusokon átszivárgó vizeket dréncsövek (alagcsövek), dréncső-rendszerek vagy drénréteg (nagy vízvezető képességű homok és kavicsréteg) segítségével gyűjtik majd megfelelő átmeneti tárolókba vagy kezelőberendezésre vezetik.
A csurgalékvizek összegyűjtés után szennyezőanyag-tartalmuktól függően úgy kezelendőek, mint bármely szennyvíz. Ha a csurgalékvíznek nincs szennyezőanyag-tartalma, akkor megfelelő előkezelés, például ülepítés után engedélyezett befogadóba vezethető, ha biológiailag bontható szennyezőanyag-tartalma van, akkor a biológiai szennyvíztisztítás bármelyik fajtája megfelel, de célszerű un. passzív remediációs módszert alkalmazni, melyek a környezetbe illeszthetőek és kezelésükre, fenntartásukra minimális költséget és munkát kell csak fordítani. Ilyenek a mesterséges lápok, az élőgépek, a reaktív résfalakhoz hasonló felszín alá épített, átfolyásos, szilárd fázisú biológiai reaktorok. Ha nem biodegradálható szennyezőanyagok vannak a csurgalékvízben akkor a szokásos fizikai-kémiai kivonási, eltávolítási módszereket, illetve fizikai-kémiai vagy biológiai stabilizálási, immobilizálási, szűrési módszereket alkalmazhatjuk. Itt is előnyt élveznek a passzív módszerek, különösen a nem toxikus szennyezőanyagok, például a vas eltávolítására.
https://lexikon.mokkka.hu/lexikon/c