RQ

A kockázat számszerűsítése

Kép forrása: 
KÖRINFO
Leírás szerzője: 
Gruiz Katalin
RQ

A vegyi anyagok kockázatának megítélése mindig a kitettség és a hatás összevetésén alapul. A kockázat számszerűsítéséhez a környezetben valószínűsíthető vegyi anyag koncentrációt és a hatást, helyesebben az előreláthatóan hatást még nem mutató koncentrációt kell egymással összevetnünk, vagyis az RQ = PEC/PNEC hányadost meghatározni.

A kockázati hányados angol rövidítése RQ = Risk Quotient; a vegyi anyag előrejelezhető környezeti koncentrációjának angol rövidítése PEC = Predicted Environmental Concentration; és az ökoszisztémát károsan még nem befolyásoló előrejelezhető koncentráció angol rövidítése PNEC = Predicted No Effect Concentration = előrejelezhetően károsan még nem ható koncentráció.

Az ökoszisztémára károsan még nem ható koncentrációt csak új anyagoknál kell kimérni, a már ismert anyagoknál nem határozzuk meg ezt az értket minden kockázatfelmérésnél, hanem úgynevezett hatáson alapuló határértékeket alkalmazunk a kockázat felméréséhez, vagyis mások által kiszámított és rendeletekben rögzített határértékeket.

A vegyi anyagok általános kockázata átlagértékek (átlagos kibocsátás, átlagos környezet, hőmérséklet, átlagos fogyasztás, stb.) alapján számítható. Ez azt jelenti, hogy a kockázati modellünk (előző kép) terjedési modelljébe az un. előre meghatározott európai paraméterek illesztjük. Az európai szabályozás céljára és egyéb jogi célokra mindig ezt használjuk.

Ugyanezen vegyi anyagok kockázatát ismert helyszínre is meg lehet határozni, ilyenkor a szóban forgó helyszín, az ökoszisztéma és a területhasználat jellegzetességeinek figyelembe vételével számítjuk a terjedést, a hígulást, a megoszlást, a helyi expozíciókat. Tehát ilyenkor a terjedési modell paramétereit és területhasználatokat magunk mérjük ki, illetve állapítjuk meg a helyszínen.