Vegyjel: Ba
Rendszám | 56 |
Atomtömeg | 137.33 g/mol |
Elektronegativitás | 0,9 |
Sűrűség (20°C-on) | 3.5 g/cm3 |
Olvadáspont | 725 °C |
Forráspont | 1640 °C |
Atomsugár | 0.222 nm |
Ionsugár | 0.135 |
Izotópok | 16 |
Elektronszerkezet | [ Xe ] 6s2 |
Első ionizációs energia | 502.7 kJ/mol |
Második ionizációs energia | 965 kJ/mol |
Standardpotenciál | - 2.90 V |
Felfedezte | Sir Humphrey Davy 1808-ban |
A bárium egy ezüstös-fehér színű fém, amely megtalálható a környezetben. A természetben szabad állapotban nem, csak vegyületeiben fordul elő, például kénnel, szénnel vagy oxigénnel kombinálva. Puha, könnyű fém, sűrűsége a vas sűrűségének a félével egyezik meg. A levegőben oxidálódik, a vízbe dobott bárium hidrogéngáz képződéssel járó reakció során maró tulajdonságú bárium-hidroxiddá alakul. Reagál szinte az összes nem fémes anyaggal.
Alkalmazások:
Gyakran használják bárium-nikkel ötvözetként vákuumcsövek gyártásánál oxigén eltávolítására. Ugyancsak használják foszforeszkáló lámpákban tiszta bárium-szulfidként. Báriumvegyületeket használnak az olaj- és gáziparban alkalmazott fúróiszapokban, továbbá festékek, cserepek, téglák, üvegek és gumik gyártásánál. A tűzijátékokban a bárium-nitrát magnéziummal keverve zöld színnel ég.