A platina elsődlegesen más fém ércékkel együtt fordul elő, illetve alapvetően magmás kőzetekben. A környezetben fémekkel kombinálva található meg, mint például a platina-irídium ötvözet. Az összmennyiség háromnegyede Dél-Afrikából érkezik, ahol cooperit (PtS) ásvány formájában bányásszák. Oroszországban állítják elő a második legnagyobb mennyiséget, majd ezt követi Észak-Amerika. A világ platina termelése körülbelül 155 tonna/év és a tartalék összesen mintegy 30.000 tonna.
Élettani hatásai:
Az élettani hatásai erősen attól függenek, hogy a személy milyen formájú platinavegyületnek van kitéve és milyen szinten. A platina fém nem veszélyes, de a platina sók számos egészségkárosító hatást okozhatnak, mint például:
- DNS-változások,
- rák,
- allergiás reakciók a bőrön és a nyálkahártyában,
- szervek károsodása, például a bálrendszerben, a vesékben és a csontvelőben,
- halláskárosodás.
Végül a platina veszélye, hogy potencírozódást okozhat. A toxicitása az emberi szervezetben, más a vegyi anyagok közül a szelénéhez hasonló.
Környezeti hatásai:
A platina termékek nem okoznak környezeti problémákat, de a munkahelyi környezetben egészségkárosító hatással bírnak. A platina kibocsátás a levegőbe főként az ólmozott benzinnel működő autóknak köszönhető. Ennek következtében a platina szintje a levegőben magasabb lehet bizonyos helyeken, mint például a garázsokban, az alagutakban és a fuvarozási vállalkozások közelében. A platina felhalmozódik a növények gyökereiben és azon keresztül a növényekben. Az ilyen növényeket fogyasztó emberek és állatokban még nem tisztázott, hogy milyen károsodáshoz vezet. A mikroorganizmusok képesek lehetnek átalakítani a platina vegyületeket egyéb veszélyes anyagokká a talajban, de ez még ez sem tisztázott teljes mértékben.