Vegyjel: K
| Rendszám | 19 | 
| Atomtömeg | 39.0983 g/mol | 
| Elektronegativitás | 0.8 | 
| Sűrűség (20°C-on) | 0.86 g/cm3 | 
| Olvadáspont | 63.2 °C | 
| Forráspont | 760 °C | 
| Atomsugár | 0.235 nm | 
| Ionsugár | 0.133 (+1) | 
| Izotópok | 5 | 
| Elektronszerkezet | [ Ar ] 4s1 | 
| Első ionizációs energia | 418.6 kJ/mol | 
| Felfedezte | Sir Davy 1808-ban | 
A kálium név egy arab al-kali szóra vezethető vissza, ami lúgost jelent. Egy puha, ezüstös-fehér színű fém, amely az alkálifémek csoportjába tartozik. Ha felvágjuk, a közepe először ezüstös színű, de a levegő hatására pillanatok alatt oxidálódik, ezért parafinnolaj alatt tárolják. Annyira könnyű elem, hogy úszik a vízen. Vízzel hevesen reagál, hidrogén gáz képződése közben, amely meggyullad és lila színű lánggal ég.
Alkalmazások:
Káliumot a legnagyobb mennyiségben (95%) műtrágyákban használják fel. A fennmaradó részt, kálium-klorid olvadék elektrolíziséhez használják, kálium-hidroxid (KOH) formában, majd átalakítják a maradékot kálium-karbonáttá (K2CO3). A kálium-karbonátot üveg gyártására, speciális üvegek készítéséhez pl. televíziók, míg a kálium-hidroxidot folyékony szappanok és mosószerek előállítására használják. A kálium-klorid kis részét gyógyszerek, gyógyászati oldatok és sós injekciók készítésére alkalmazzák. Egyéb kálium sókat sütéshez, fényképezéshez és jódozott sók készítéséhez használják.