Vegyjel: I
| Rendszám | 53 | 
| Atomtömeg | 126.9045 g/mol | 
| Elektronegativitás | 2.5 | 
| Sűrűség (20°C-on) | 4.93 g/cm3 | 
| Olvadáspont | 114 °C | 
| Forráspont | 184 °C | 
| Atomsugár | 0.177 nm | 
| Ionsugár | 0.216 nm (-1) ; 0.05 nm (+7) | 
| Izotópok | 15 | 
| Elektronszerkezet | [ Kr ] 4d10 5s25p5 | 
| Első ionizációs energia | 1008.7 kJ/mol | 
| Standardpotenciál | + 0.58 V ( I2/ I- ) | 
| Felfedezte | Bernard Courtois 1811-ben | 
A jód sötétszürke, félig fémes fényű pikkelyes kristályokat alkotó, szilárd elem. A halogének közül a leginkább elektropozitív és a legkevésbé reaktív, mely kétatomos molekulákból áll. Már szobahőmérsékleten is párolog a halványlila jód gőz. Oldódik szén-tetrakloridban, szén-diszulfidban, benzolban (vörös színnel), alkoholban (barna színnel) és vízben is, de csak kis mértékben.
Alkalmazások:
Felhasználják gyógyászatban (jódtinktúra-alkoholos oldata és jodoform-trijódmetán), gyógyszerek, gyógy-készítményekben illetve nyomdafestékek és színezékek gyártásánál. Az ezüst-jodid fényérzékeny, ezért fotózásnál használják. Szinte minden asztali só tartalmaz jódot és az állati takarmányok egyik alkotó eleme. Az ivóvíztisztításnál alkalmazott fertőtlenítő vegyületek egyike.
