Jód

Kép forrása
http://drkpadmanaban.blogspot.com/2009_11_01_archive.html
Leírás szerzője
Gruiz Katalin

Vegyjel: I

Rendszám

53

Atomtömeg

126.9045 g/mol

Elektronegativitás

2.5

Sűrűség (20°C-on)

4.93 g/cm3

Olvadáspont

114 °C

Forráspont

184 °C

Atomsugár

0.177 nm

Ionsugár

0.216 nm (-1) ; 0.05 nm (+7)

Izotópok

15

Elektronszerkezet

[ Kr ] 4d10 5s25p5

Első ionizációs energia

1008.7 kJ/mol

Standardpotenciál

+ 0.58 V ( I2/ I- )

Felfedezte

Bernard Courtois 1811-ben

 

A jód sötétszürke, félig fémes fényű pikkelyes kristályokat alkotó, szilárd elem. A halogének közül a leginkább elektropozitív és a legkevésbé reaktív, mely kétatomos molekulákból áll. Már szobahőmérsékleten is párolog a halványlila jód gőz. Oldódik szén-tetrakloridban, szén-diszulfidban, benzolban (vörös színnel), alkoholban (barna színnel) és vízben is, de csak kis mértékben.

 

Alkalmazások:

Felhasználják gyógyászatban (jódtinktúra-alkoholos oldata és jodoform-trijódmetán), gyógyszerek, gyógy-készítményekben illetve nyomdafestékek és színezékek gyártásánál. Az ezüst-jodid fényérzékeny, ezért fotózásnál használják. Szinte minden asztali só tartalmaz jódot és az állati takarmányok egyik alkotó eleme. Az ivóvíztisztításnál alkalmazott fertőtlenítő vegyületek egyike.