A vörösiszap réteg vastagságától függően kell eldönteni, hogy le kell-e szedni a vörösiszapot a talaj felszínéről (néhány centiméteres talajréteggel együtt) vagy be lehet-e szántani. 10% vörösiszap-tartalomig nincs mérhető káros hatás a talajmikroflórára és a növényekre, mi több, serkentés tapasztalható. tehát a vékony réteg beszántható, a vastagabb vörösiszaprétegeket viszont el kell távolítani.
Az egybefüggő iszapréteg elzárja a talaj pórusait, így a talaj élővilága nem kap levegőt, a talaj anaerobbá válik. A talaj megforgatása megszünteti ezt a problémát, a talaj ismét levegőhöz jut, és a vörösiszap is eltűnik a felszínről, így csökken a kiporzás kockázata.
A vörösiszappal szennyezett talajokon egy−két évig energianövények termsztése javasolt.