Sertéstenyésztés

A sertés (Sus scrofa f. domestica) tenyésztése elsősorban a mérsékelt éghajlatú területeken terjedt el: Európa, Egyesült Államok és Ázsia egy részén.Általában jelen van a nagy népsűrűségű területeken is. Afrikában és a Közel-Keleten viszont szinte teljesen ismeretlen. A forró éghajlatú övezetekben sem tenyésztik (1).

Ma a legtöbb fejlett országban, így Magyarországon is megszünk a külterjes sertéstartás.

A világ sertésállományában egyre fontosabb szerephez jutnak a hússertések. A zsírjukért tenyésztett sertések száma csökken, a sertéstenyésztésben kitett arányuk is csökkent az elmúlt években.

Jelentősebb fajták Magyarországon: magyar nagy fehér hússertés, magyar lapály, duroc, pietrain stb. Hibridek előállításával számos (főleg külföldi) cég foglalkozik.Magyarországon a Hungapig az egyik legismertebb a hibridsertések kifejlesztése területén (intenzív tenyésztésre alkalmas Hungahib fajták).

A hagyományos magyar fajta a mangalica renszánszát éli. A göndörszőrű, piszeorrú, kisfejű, hatalmas lelőgó fülű mangalica, főként malac korában igen megnyerő külsejű és természetű állat, így sokan házikedvencként is tartják.

A mangalica lassú fejlődésű, korán érő, szapora (5-6 malacot fialó) sertés, mely kiválóan bírja és igényli is az extenzív, külterjes tartást. A szabadban kedvére legelészhet, futkoshat, pihenhet, magyarul nyugodt életet élhet. Az ilyen tartásnak köszönheti jó minőségű, sötét húsát, amely a bio-élelmiszerek kedvelőinek körében is elismerésnek örvend. A mangalica húsának kisebb a víztartalma, mint a intenzíven tartott sertésnek, ezért kifejezetten alkalmas jó minőségű szárazáru és hosszú érlelésű sonkák gyártására. A hús márványozottsága ízletessé teszi az ételt, hiszen az ízanyagok olyan aromás vegyületek, amelyek zsírban oldódnak (2).

A világ nagy kukoricatermelő körzeteiben szinte mindenhol fellelhető a sertéstenyésztés. Egyes térségekben a burgonya a sertések legfontosabb takarmánya. Nyugat-Európában a lefölözött tej és a szemestakarmányok jelentik a legfontosabb takarmányozási formát. Észak-Európában árpán és burgonyán tartják a sertéseket.

Az intenzív (nagyipari) sertéstartás, nevelés, hízlalás mérőszámai a elsősorban a hizlalási és vágási teljesítmény. A jó minőségi hibridek akár 1kg/nap tömeggyarapodást is képesek produkálni. Természetesen a mennyiség önmagában nem elegendő, mellette a minőség is igen fontos. A takarmányhasznosítási értékre jellemző, hogy 1 kg tömeggyarapodás jól hasznosító hibrideknél már 2,4-2,5 kg takarmányból elérhető (3).

Egy-egy fajta vagy hibrid tenyésztése sorn fontos szerep jut az anyakocának. A jó kocára jellemzőek a

• kiemelkedő termékenyítési eredmények
• nagy születési élősúly
• jó tejtermelő képesség
• kiegyenlített almok
• kitűnő felnevelési képesség