Üledékesnek a természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált (az üledék üledékes kőzetté válása) kőzeteket nevezzük. Eredetüket tekintve az üledékes kőzeteket három csoportba sorolhatjuk: 1. törmelékes kőzetek, 2. vegyi üledékes kőzetek és 3. szerves eredetű kőzetek.
1. Törmelékes kőzetnek nevezzük az aprózódás, mállás eredményeként keletkezett finomabb-durvább kőzet és ásvány törmelékszemcsék helyben vagy a szállítást követően felhalmozott tömegét (pl. agyag, homokkő és konglomerátumok).
2. A vegyi üledékes kőzetek kémiai anyagkiválás által keletkeznek túltelített oldatokból, tengerek és tavak vizének bepárlódása során. A bennük oldott sók oldhatóságukkal fordított sorrendben válnak ki. A kőzeteket a fő összetevő anyaguk szerint csoportosítják. A vegyi üledékes kőzetekhez tartoznak a karbonátos kőzetek, a sókőzetek, és a kovaüledékek.
3. A szerves eredetű üledékes kőzetek növényi és állati maradványok felhalmozódásával keletkeztek (pl. a kőszén és a kövületekből képződött mészkő). Az állati eredetű üledékes kőzet lehet diatompala, valamint az állati csontok foszforanyagát tartalmazó nyersfoszfát.
A fenti osztályzással párhuzamosan egy új rendszer szerint az üledékes kőzeteket a kőzetet alkotó szemcsék eredete szerint a következő három kategóriába sorolják: Extrabazinális - ahol a kőzetet alkotó szemcsék az üledékgyűjtőn kívülről származnak; Intrabazinális - az üledékgyűjtőben helyben keletkező kőzetalkotók; Vulkáni eredetű törmelék - a tűzhányók által kidobott, majd a légkörből kiülepedő törmelék.
http://hu.wikipedia.org