Az alginit, az olajpalák csoportjába tartozó alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni porból, tufából álló üledékes kőzet.
A Magyar Állami Földtani Intézet geológusai 1973-ban fedezték fel az ország első alginittelepét a Balaton-felvidéken végzett földtani térképezési program keretében, Pula és Öcs község határában, egy egykori vulkáni kráterben. További alginit lelőhelyeket tártak fel Gércén, Várkeszőn, Egyházaskeszőn, valamint Szlovákia területén, Losoncon.
Az alginit összmennyisége a világon kb 150 millió tonna, melynek 80%-a Magyarországon található, kb. 40 cm vastag rétegekben, a felszínen vagy a felszín közelében. A magyarországi alginitréteg felszíne kb. 127 ha, ami kiegészül a felszín alatt található 127 tonnával. Jelenleg a magyar bányák közül csak 5 ha-nyit bányásznak a felszínről.
Az alginit földes, agyagos szerkezetű, esetenként kagylós törésű, legtöbbször levelesen elváló lapkákból álló kőzettömeg. Színe zöldesszürke, szürke néha okkersárgába hajló. Lemezes szerkezete a kiszáradáskor jobban érzékelhető, a lemezek között gyakran növényi lenyomatok, maradványok találhatók. Fontos fizikai tulajdonsága, hogy kilogrammonként 0,5-1,0 liter vizet képes megkötni. A kőzet 80-90%-ban agyag és kőzetliszt frakciókból áll, a durvább szemcseméretű üledék a partközeli részeken található. Az alginit rendkívül gazdag makro- és mikroelemekben. Ezek az elemek hármas rétegszilikátokban szervetlen kötésben, illetőleg humuszanyagokkal, huminsavakkal szerves vagy kelát kötésben vannak jelen.
Az alginit keletkezése. A Kárpát-medence tó-rendszerében a pliocén korban mintegy 3-5 millió évvel a jelenkor előtt, heves vulkanikus működések, lávakitörések következtek be. Ez a vulkanikus működés hozta létre a jól ismert bazalthegyeket, de jellegzetes, különleges tufagyűrűk is kialakultak. A vulkáni tevékenység megszűnése után ezeknek a tufagyűrűknek a belsejét víz töltötte ki és így krátertavak alakultak ki. A krátertavak vizének hőmérsékletét a feltörő hévvízforrások melegítették fel és a mélyből oldott mikroelemekben, ásványi sókban gazdag forró oldatokkal tápanyagban gazdaggá tették. A vulkáni tufák üveganyagának bomlásából származó szervetlen ásványi kolloidokban levő elemek tovább dúsították a krátertavak anyagát. Az egyes növényi és alsóbbrendű állati élőlények számára a jól elzárt, nyugodt vizű krátertavakban az algák (elsősorban a Botriococcus braunii nevű zöldalga) és más lebegve élő vagy úszó állati és növényi szervezetek nagymértékben elszaporodtak. A tömegesen elszaporodott növényi és állati szervezetek elhalva és keveredve a sűrű parti növényzetről behordott, bemosódott virágporok, levelek maradványaival, majd leülepedve a krátertó aljára, ott oxigénhiányos környezetben tufamálladékkal és más plankton szervezetek elhalt maradványaival együtt rothadó iszapként halmozódtak fel. A krátertó feltöltődési szakaszaiban a meleg iszapot nagy tömegben keresték fel nagy testű állatok (rinocérosz, őstulok) dagonyázásra. Elpusztulva, tetemük elbomlásából az iszap foszforban igen gazdaggá vált. Ez a biomassza leülepedve, tömörödve évmilliók során speciális fizikai-kémiai változásokon, átalakulásokon ment keresztül és érte el a jelenlegi állapotot, amely az alginit nevű kőzet. Az elnevezés utal az alga eredetre. Alginit képződés nyomait megtalálták sekély tengerek lefűződő partközeli lagúnákban is a krátertavakban lezajlott folyamatokhoz hasonlóan. Ezen képződésnél is a bemosódó vulkáni tufa málladék segítette elő a zöld algák nagymérvű elszaporodását. Egy méter vastag alginit képződés hozzávetőlegesen 15-20 ezer év alatt történt.
Alginit alkalmazása: Az alginit környezetkímélő anyag, a bio-termesztés egyik potenciális vezető készítménye. Az alginit megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, így egyaránt felhasználható védett területeken, illetve a már szennyezett területek remediációja során. Bizonyos talajokon megakadályozhatja azok erózióját; a káros nitrát és foszfát feldúsulását az élővizekben; nehézfémek és radioaktív izotópok szétszóródását a környezetben. Az alginit megfelel az Európai Unió bio-törvénye, az IFOAM előírásainak is. Alkalmazható a növény és gyümölcstermesztésben talajjavításra, kerti földként keverék formájában, permetezéskor; az állattenyésztésben szerves trágyák kiegészítő kezelésére, a környezetvédelemben az istállókban keletkezett szagok megkötésére, a légtéri kén-dioxid és ammónia koncentrációjának csökkentésére, műtrágyák kiváltására, toxikus és sugárzó anyagok megkötésére, valamint a humán gyógyításban ízületi-, reumatikus- illetve sportbetegségek gyógyítására, bőrregenerálásra, kondíciónövelésre.