Evolúció

Szerző: 
Klebercz Orsolya

Az evolúció az élővilág fejlődésének, környezetükhöz való alkalmazkodásának, az új növény- és állatfajok
kialakulásának folyamatát leíró általánosan elfogadott tudományos elmélet. Megalkotójának Charles Darwint tekintik, de mai formájában elválaszthatatlan a George Mendel által felfedezett genetikai öröklődési modelltől. A két elméletet egyesíti a modern evolúciós szintézis, mely az evolúció három mozgatórugójaként a genetikai öröklődést, a mutációk sorozatát és a természetes kiválasztódás folyamatát nevezi meg.

1. Genetikai öröklődés

Az élőlények tulajdonságai a génállományon keresztül öröklődnek tovább. A magasabb szintű élőlények esetében (mint a növények és az állatok), ez javarészt vertikális géntranszferrel történik, vagyis az egyes egyedek génjeiket a következő generációnak adják tovább. A génekben kódolt genotípusos tulajdonságok az élőlényen megfigyelhető fenotípusos tulajdonságokban jelennek meg, melyek összességében meghatározzák az élőlény felépítését és viselkedését.

2. Mutáció
Az élő sejt génállományában az osztódás folyamán, valamint különböző környezeti hatásokra változások következnek be. Amennyiben ezeket a változásokat nem javítják ki a sejt javító mechanizmusai, a módosulás jellemzővé válik az egyedre, és átörökíthető lesz az utód generációkra. Ilyen módon az élőlények genetikai állománya lassú, de folyamatos változásban van.
 
3. Természetes kiválasztódás

A mutációk elterjedését korlátozó egyik jelentős jelentős tényező a természetes kiválasztódás folyamata. Ennek értelmében a mutációk közül az válik hosszú távon elterjedtté, amely a mutációt hordozó egyedek, vagy a faj egésze számára előnyösebb, megkönnyíti az életben maradását és hatékonyabbá teszi a szaporodását. Így a lehetséges változatok közül az adott körülmények között legéletképesebb marad fenn, ez adja a faj további fejlődésének bázisát.

Forrás: 

Wikipédia