2013. november 14-én került megrendezésre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Főépületének Dísztermében a „SOILUTIL – Innovatív talajjavítás hulladékokkal” című projekt zárókonferenciája. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által támogatott négy éves kutatásfejlesztési projekt lezárásaként a konferencián szó volt a projekt során elért kutatási eredményekről, de kitekintésként a magyarországi és az Európai Uniós hulladékgazdálkodás helyzetéről és jövőjéről is.
A konferenciát Erdélyi Attila, a projekt konzorciumának vezetője nyitotta meg az .A.S.A. Magyarország Kft. részéről. A projekt további résztvevői a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékének Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Csoportja, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete és a Weprot Kft. voltak.
Az első szekcióban bevezető és köszöntő előadásokat hallhattunk elsőként László Tibor Zoltán főosztályvezető helyettes részéről a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztályának képviseletében. Előadásában bemutatta az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) tervezetét. Az OHT-re szükség van egyrészt jogszabályi kötelezettség miatt az EU Hulladék Keretirányelvének részeként, másrészt szakmapolitikai célkitűzések és környezetvédelmi irányelvek teljesítése céljából. Az OHT lelke a Cselekvési Program, melynek céljai a hulladékhasznosítási arányok növelése, a hulladékképződés csökkentése és az elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése. Az Országos Megelőzési Program céljai például csökkenteni az anyagfelhasználást és a hulladékok képződését, hozzájárulni a termékek életciklusának növeléséhez és a hatékonyabb erőforrás gazdálkodáshoz.
A második bevezető előadást Németh István, az .A.S.A. Magyarország Kft. igazgatója tartotta és a hulladéktörvény magyarországi hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatásáról beszélt. Ismertette a 2013. január 1-től hatályba lépett új hulladéktörvény főbb elemeit. Elmondta, hogy 2014. január 1-től a lakossági és ahhoz hasonló hulladékok gyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása közszolgáltatás lesz, míg az ipari hulladékok piaca szabad marad. 2015-től az árakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fogadja el, ennek díját a közszolgáltató fizeti. Bevezetésre került 2013-tól a lerakási járulék, melynek mértéke 3 000 Ft/tonna, több lépésben 2016-ig 12 000 Ft/t szintre nő. 2015-től a lakossági hulladékot kötelező lesz szelektíven gyűjteni. Kritikaként fogalmazta meg, hogy bár a lerakási járulék bevezetése pozitív, de mivel nem épülhet be az árakba, nem éri el a környezetvédelmi célját, nem segíti a szelektív gyűjtést, az alternatív hasznosítási technológiák elterjedését. Ezenfelül sérül a szennyező fizet elve. Megjegyezte, hogy a magántőke kiszorítása a hatékonyság jelentős csökkenéséhez vezethet. Az .A.S.A. Magyarországon a jövőben a kereskedelmi és az ipari hulladékok gyűjtésére fog fókuszálni. Mivel Magyarország első RDF üzemét ők építették 2005-ben, ezért a hulladékok energetikai hasznosításában megszerzett tapasztalatuk versenyelőnyt jelent számunkra a jövőben is.
A harmadik bevezető előadást Dr. Gruiz Katalin, a projekt szakmai vezetője tartotta a BME-ről. Előadásában bemutatta a SOILUTIL projekt során kidolgozott szakértői rendszert. A hulladékok talajjavításra történő használatának kockázatmenedzsmentje során különbséget kell tenni a hulladék veszélyessége és a hulladék talajra alkalmazásának területhasználat-specifikus kockázata között. A hulladékok kockázatának megítélése a bennük lévő vegyi anyagok veszélyességéből kiindulva történik. Ugyanakkor a hulladékokban rejlő értékek a megfelelő alkalmazás mellett jelentős hasznot hajthatnak. A hasznoknál a teljes életciklust és gazdasági, környezeti és társadalmi valamint kulturális hasznokat is figyelembe kell venni. A hulladékok számos módon hasznosíthatóak talajjavításra, például tápanyagpótlásra, degradálódott, rossz textúrájú talajok javítására, eróziógátlásra, szennyezett talajok remediációjra, geotechnikai elemek kialakítására.
A további szekciókban több specifikus témát érintett a konferencia. Bándi Gyula (PPKE JÁK) a hulladékok hasznosításának jogi szabályozásáról beszélt, ami a hulladékok kezelésének, hasznosításának kulcskérdése: gondoljunk eleve a hulladék fogalmának meghatározására. A jog nem csak megfelelő és szükséges korlátokat jelent, hanem elősegítheti, de hátráltathatja is a különböző hasznosítási elképzeléseket. Szó volt a melléktermék kérdéséről, a hulladékstátusz megszűnéséről és a hasznosítás feltételeiről. Anton Attila (MTA ATK TAKI) olyan hulladékok hasznosításával és az azokhoz kapcsolódó vizsgálatokkal foglalkozott, amelyek elsősorban a talajhoz kötődnek, kiemelten a talajjavításhoz, azaz egyes fizikai és kémiai tulajdonságaik termesztési és/vagy ökológiai szempontból történő javításához. Bemutatott olyan hulladékokat, melyek talajjavításra alkalmazhatóak lehetnek: vörösiszap, szénbányászati hulladék, vinasz, papíriszap, erőművi pernye, nagyolvasztói salak, gipszkarton, települési szilárd hulladék pernye, szennyvíziszap pernye, foszfátok visszanyerése a szennyvíziszap égetési maradékaiból, szennyvíziszap, hulladék szőnyeg, cementégető kemencék pora stb.
Szabó József (MTA ATK TAKI) előadásában bemutatta a mezőgazdasághoz kapcsolódó talajromlási folyamatokat és azok indikátorait, illetve a Magyarországon fellelhető adatbázisokat, melyekben a hazai állapotokról tájékozódhatunk. Az MTA ATK TAKI projektgazdaként Talajdegradációs Információs Rendszert fejlesztett 2010–2012 között. A projekt célkitűzése a gazdálkodás környezeti eredményességének vizsgálatára, a mezőgazdasági eredetű terhelések hatásainak degradációs állapot indikátorokkal való kimutatására, mértékük számszerűsítésére, illetve terhelési indikátorokkal való összevetésére, együttes elemzésére alkalmas talajvédelmi informatikai rendszer kialakítása volt. László Péter (MTA ATK TAKI) a TAKI által létrehozott adatbázis kialakításának részleteit ismertette előadásában. A kialakított talajtani adatbázis tartalmazza a leromlott/degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését és a degradáció típusát. A leromlott talajokat degradációs típusonként úgynevezett Referencia Talaj Helyszínek (RTH) jellemzik, amelyek országos térinformatikai adatbázisa kiszolgálja az újrahasznosítható hulladékok felhasználását támogató szakértői rendszer talajinformációs oldalát.
Gruiz Katalin második előadásában európai és magyarországi hulladékstatisztikákat mutatott be. Hangsúlyozta, hogy a hulladékok kapcsán a legkívánatosabb a megelőzés, vagyis a hulladék keletkezésének megakadályozása lenne, utána következik az újrahasználat, a visszaforgatás, a visszanyerés, az energianyerés, és csak utolsóként a lerakás. Vaszita Emese (BME) bemutatta azt a hulladék adatbázist melyet a SOILUTIL projekt kapcsán hoztak létre. Ismertette a hulladék/melléktermék jellemzési adatlapos adatbázist, az adatlapok létrehozásának koncepcióját, az adatbázis összetételét, az adatlapok szerkezetét, kitér a hulladék veszélye- és a talajra alkalmazás kockázatának megkülönböztetésére az adatlapon, a hulladék potenciális talajra hasznosítás alternatíváinak szakértői javaslataira, valamint bemutatja a hulladéklerakók/depóniák magyarországi előfordulási helyét és jellemzőit szemléltető térképi adatbázist. Gruiz Katalin harmadik előadásában az ajkai vörösiszap katasztrófa kapcsán elvégzett kockázatfelmérést ismertette. A kockázat alapú környezetmendzsment szükségessége és hasznossága itt is bizonyítást nyert és katasztrófahelyzet után beállt helyzetben alkalmazható lett. A teljes vízgyűjtő komplex kockázatfelmérése megmutatta, hogy mik a prioritás élvező elemek, hogy melyeket kell, és melyeket nem kell csökkenteni. A félkvantitatív kockázatfelmérés alapján a talajok esetében a nagyobb, mint 10 cm vastagságú vörösiszap réteg eltávolítás után, míg az 5 cm alatti vastagságú vörösiszap réteg bekeverés után növényesítéssel kombinálva elhanyagolható kockázatot jelent.
A délutáni szekcióban 10 darab 10 perces előadást hallhattunk, melyben a konzorcium tagjai bemutatták a projekt során kidolgozott, hulladékot alkalmazó talajjavítási technológiákat. Erdélyi Attila (.A.S.A.) ismertette a 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendeletnek a hulladéklerakók bezárására és rekultiválására vonatkozó szabályait. Uzinger Nikolett (TAKI) a hulladékokból készült mesterséges talajok előállítására vonatkozó irodalmi példákat mutatott be. Klebercz Orsolya (BME) az .A.S.A. gyáli hulladéklerakójának letakarására használt, hulladékkeverékből kialakított mesterséges talajokkal kapcsolatos kísérleteket ismertette. Feigl Viktória (BME) inert hulladékokból kialakított kapilláris rétegsorokat mutatott be. Ujaczki Éva (BME) a vörösiszap talajjavításra való alkalmazhatóságát bizonyította. Anton Áron (BME) a pernyékben rejlő veszélyeket és értékeket, a talajjavításra történő alkalmazás kockázatait és hasznait vette sorba. Feigl Viktória (BME) toxikus fémekkel szennyezett talajok és meddőanyagok kémiai stabilizációjára mutatott példát, melyben pernyét használtak stabilizálószerként. Molnár Mónika (BME) hulladékok talajra alkalmazásának integrált monitoringjára kidolgozott módszeregyüttest mutatott be. Mondel Marietta (.A.S.A.) az .A.S.A.-nál alkalmazott komposztálási és depóniagáz hasznosítási technológiákat mutatta be. Zárásként Klebercz Orsolya a SOILUTIL projekt keretében kidolgozott dömtéstámogató rendszer alapjait ismertette.
A BME honlapján interjú jelent meg a konferencia kapcsán Dr. Gruiz Katalinnal, a projekt szakmai vezetőjével.
A KÖRINFO adatbázis nagyban hozzájárult a SOILUTIL Projekt eredményeihez.
