Vegyi anyag környezeti kockázatának felmérése

A környezeti kockázat becslésével vagy felmérésével egy viszonylag új, fejlődő tudományág foglalkozik, mely a környezetünkbe jutó vegyi anyagok ökoszisztémára (és benne az emberre) gyakorolt kockázatának nagyságát mérőszámmal igyekszik jellemezni.

A kockázat egy károsnak ítélt jövőbeli esemény, melynek mértéke a bekövetkezés valószínűségétől és a kár nagyságától függ. A környezeti kockázat abból adódik, hogy az ökoszisztéma és az ember a természetbe kikerült veszélyes, kockázatot jelentő anyagnak ki van téve és az hat rá. A kockázat mérőszámmal való jellemzéséhez alapvetően két adat szükséges, a környezeti koncentráció (kitettség) és a környezeti hatás, melyek csak közelítő számítással, becsléssel határozhatók meg.(GRUIZ, 1997; GRUIZ, 1998a és GRUIZ, 1998b).

A vegyi anyagok környezeti kockázata abból adódik, hogy a vegyi anyagok és káros hatásaik léteznek, gyártjuk és használjuk őket és eközben egy bizonyos részük kikerül a környezetbe, ahol módjuk van találkozni az ökoszisztéma tagjaival és az emberrel és kifejteni a természetükből adódó káros hatásukat.

A vegyi anyagok gyártásuk, feldolgozásuk, használatuk, majd a hulladékká válásuk során részben, vagy teljes egészében kikerülnek a környezetbe, ott szétterjednek a vegyi anyag és a környezet tulajdonságai által megszabott módon. A környezetben szétterjedve elérhetik az ökoszisztéma élőlényeit, köztük az embert. Attól függően, hogy az illető vegyi anyag milyen és mekkora hatással van az ökoszisztéma tagjaira és az emberre, a környezetben kialakult szennyezőanyag koncentráció kisebb vagy nagyobb kockázatot jelent a hatásnak kitett ökoszisztéma-tagokra és az emberre.

A vegyi anyagok környezeti kockázata tehát objektív dolog, egy jövőbeni káros esemény bekövetkezésének valószínűsége. Ezt az objektíve létező dolgot valahogy jellemezni, megítélni és mérni kell, hogy a környezetpolitika és menedzsment döntéseit számszerű értékekre alapozhassa.

A vegyi anyagok kockázatának megítélése mindig a kitettség és a hatás összevetésén alapul. A kockázat számszerűsítéséhez a környezetben valószínűsíthető vegyi anyag koncentrációt és a hatást, helyesebben az előreláthatóan hatást még nem mutató koncentrációt kell egymással összevetnünk, vagyis az RQ = PEC/PNEC hányadost meghatározni. A kockázati hányados angol rövidítése RQ = Risk Quotient; a vegyi anyag előrejelezhető környezeti koncentrációjának angol rövidítése PEC = Predicted Environmental Concentration; és az ökoszisztémát károsan még nem befolyásoló előrejelezhető koncentráció angol rövidítése PNEC: Predicted No Effect Concentration.

A vegyi anyagok általános kockázata átlagértékek (átlagos kibocsátás, átlagos környezet, hőmérséklet, átlagos fogyasztás, stb.) alapján számítható. Ugyanezen vegyi anyagok kockázatát ismert helyszínre is meg lehet határozni, ilyenkor a szóban forgó helyszín, az ökoszisztéma és a területhasználat jellegzetességeinek figyelembe vételével számítjuk a terjedést, a hígulást, a megoszlást, a helyi expozíciókat.