A szén és vegyületei elterjedtek a környezetben. Becslések szerint a földkéreg 0,032%-a. Szén-dioxid formájában megtalálható a levegőben, a tiszta levegő mintegy 0,039% (térfogatszázalék) szén-dioxidot (390 ppm) tartalmaz. Tiszta kristályos változata a grafit és a gyémánt. A Föld légkörében egyre növekvő mennyiségben van jelen a szén-dioxid és szén-monoxid, ami a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során folyamatosan növekszik.
Természetes ásványi szenek képződnek a szerves anyagok bomlásával. Előfordulnak azonban mesterségesen előállított vegyületek is, amelyek szerves anyagok átalakítása során keletkeznek.
A szén nélkülözhetetlen elem az élethez. Sok olyan vegyületet alkot, amely az élő sejtben megtalálható, ezek alapvető fontosságú egysége a DNS.
Számos ásványi anyagok, például a mészkő, dolomit, gipsz, márvány, karbonátok tartalmazzák.
Élettani hatásai:
Az elemi szénnek nagyon alacsony a toxicitása. Az emberekre nézve egészségügyi kockázatot a korom jelent. Kitettség esetén átmeneti vagy maradandó károsodást okozhat a tüdőben és a szívben. A koromnak kitett dolgozók körében bőrelváltozások figyelhetőek, mint például a szőrtüszők gyulladása illetve száj és nyálkahártya elváltozások is megjelenhetnek. A korom, mint karcinogén anyag a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) 3. csoportjába tartozik, amely azt jelenti, hogy nem sorolható be a rákkeltő anyagok közé.
Néhány egyszerű szén-vegyület nagyon mérgező lehet, mint a szén-monoxid (CO) vagy a cianid (CN-).
A 14szén izotóp egyike a radionukleotidoknak, amiket a légköri nukleáris fegyverek tesztelése során bevetettek. Egy hosszú élettartamú radioaktív anyag, amely fokozza a rák kialakulásának kockázatát évtizedeken vagy akár –századokon keresztül.
A legtöbb táplálék, amit fogyasztunk szénvegyületekből épül fel, így a teljes szén-bevitel 300 g/nap.
Hatása a környezetben:
Negatív környezeti hatásai nem ismertek.